Üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma

Kérdés: Az Szt. szerinti "létszám" fogalmánál a beszámoló készítésének főoldalán található "üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számába" beszámít az olyan ügyvezető (akár tagja is, akár nem tagja a cégnek), akinek van máshol heti 36 órát elérő munkaviszonya, s a cégben/cégében nem vesz ki tagi kivétet (nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést a cégében). Úgy gondolom, hogy azon ügyvezetőket, akik nem tagjai a cégnek, és nulla díjazást kapnak megbízásukra, nincs más foglalkoztatott a cégben, itt a cég tulajdonosa (leánya), és nem kell róluk 08-as bevallásban sem szerepeltetni adatot), ott a létszám nulla. De ahol az ügyvezető tag is (de van más főállása, nem vesz ki kivétet, társas vállalkozónak minősül, ő vesz részt a bevételszerző tevékenységben), és van róla havi 08-as bevallásban "M" lap is: az ő esetükben 1 fő a létszám?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozás stb.)Idetartoznak az 1.2.3. pont szerint a menedzsment azon tagjai, akiknek a munkajövedelme (kereset és egyéb munkajövedelem) a vállalkozásnál szerzett jövedelmük 50%-ánál kevesebb, azaz jövedelmük nagyobb hányada a vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...biztosításokból származó jövedelem adókötelezettsége két ponton merülhet fel: a biztosítás díjának megfizetésekor és a biztosító szolgáltatásakor. Ezen a két ponton felmerülő adókötelezettség attól függ, hogy a biztosítás milyen jellegű. Adózási szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Munkavállalók kirendelése más céghez

Kérdés: A munkaszerződéssel eltérő foglalkoztatással kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek? Hogyan kapcsolódnak a költségek a két munkáltató között? A konkrét esetben "A" fuvarozással foglalkozó kft. két munkavállalóját "B" szintén fuvarozással foglalkozó céghez rendeli munkavégzésre. A munkával kapcsolatos eszközöket (kamion) a "B" munkáltató biztosítja. Az "A" kft. szeretné a bérrel kapcsolatos költségeket átterhelni a "B" cégre, mivel ott jelentkezik bevétel.
Részlet a válaszából: […] ..."A" cégnek kell a teljes munkabért bérköltségként, a munkabér utáni adót bérjárulékként elszámolnia, a munkabért terhelő személyi jövedelem­adót és tb-járulékokat levonnia, bevallania és befizetnie. A munkaügyi statisztikai adatszolgáltatás során – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál az Szja-tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;b) az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...közül– a számítógép-használat a KSH munkaügyi statisztikában nem szerepel, ott internethasználat van, mint egyéb természetbeni jövedelem (ez utóbbi az Szja-tv.-ben nem szerepel), a számviteli előírásokban egyik sem található;– a segély a KSH munkaügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] ...támogatásként helyreállítás, újjáépítés céljából;– az a juttatás, amelyet a magánszemély kártalanításként kap, kivéve a jövedelempótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést;– a tartásdíjként – jogszabályban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Munkavállalói részvények jutalomként

Kérdés: Ha egy nyrt. munkavállalói részvényesi program keretében juttat a munkavállalóinak részvényben kifejezett jutalmat, akkor annak mikor és milyen adói vannak a munkavállalók, illetve a munkáltató oldaláról? A részvényeket a munkavállalók által választott banknál vezetett számlára transzferálják át. Ha nem munkavállaló magánszemélynek is juttat részvényt, akkor milyen adókkal kell kalkulálni?
Részlet a válaszából: […] ...értékpapír– ingyenes átruházása esetén (kivéve ha az átruházás a kibocsátó részére történt) az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházásból származó bevételnek, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Egyszerűsített foglalkoztatott részére kifizetett többletbér

Kérdés: Az 5772. számú kérdésre adott válasszal nem teljesen értek egyet. A kérdező hivatkozik az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo-tv.) több, 2013-tól megváltozott elő­írására. Ezek értelmezésére kér választ.
Részlet a válaszából: […] ...alá eső jövedelme is volt, bevallást kell adnia, amelyben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételének egészét bérjövedelemként kell feltüntetni. Ez azt jelentette, hogy ha a magánszemélynek csekély összegű, bevallási kötelezettség alá eső,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Egy főre jutó jövedelem családi gazdaságban

Kérdés: Amennyiben december hónapban jön létre egy családi gazdaság, akkor az egy főre eső jövedelmet a december 31-én meglévő létszámmal kell kiszámolni? Vagyis az adóbevallásban az év elejétől származott összes bevételt és összes ráfordítást annyifelé osztjuk, ahányan december 31-én vannak a családi gazdaságban? Amennyiben már korábban voltak olyan tagok, akik őstermelőnek számítottak, hogyan kell az adóelőleget és ehoelőleget számolni? Év közben külön-külön, év végén pedig az összesített adatokból újra kell számolni? Viszont így eltérő adatokat kapunk.
Részlet a válaszából: […] Az adóév utolsó napján meglévő együttes létszámot kell alapul venni az adóalap számításánál. Ha a családi gazdaság decemberben alakult, akkor a december hónapi bevételeket és költségeket kell figyelembe venni a számításnál. A családi gazdaság időszakára a családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Jövedelem számítása családi gazdaságban

Kérdés: Egy olyan családi gazdaságban, ami már évek óta működik, és 2012-ben év közben újabb tagok lépnek be, szintén december 31-i létszámmal kell osztani, visszamenőleg január 1-jétől, vagy csak attól az időponttól, amikor belép az új tag? Például január 1-jétől 4 fő van a családi gazdaságban, majd július 25-től belép egy új tag, így már 5 főre nő a létszám. Ebben az esetben január 1-jétől július 24-ig 4 fővel kell a jövedelmet számolni, és július 25-től 5 fővel kell osztani, vagy december 31-én 5 fővel osztunk a teljes évre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Ha a családi gazdaságba, ami már évek óta működik, 2012-ben év közben plusztagok lépnek be, akkor addig az időpontig meg kell határozni az egy főre jutó jövedelmet, és az ezt követő időszakra jutó jövedelmet kell osztani azzal a létszámmal, amely december 31-én van....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.
1
2
3