Vásárolt üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Cégünk kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől. Az üzletrész névértéke 1 millió Ft, de a cég 3 millió forintért vásárolta azt meg. Ezt az üzletrészt milyen értéken kell nyilvántartani? Terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség a céget?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély általi szerzési értéke és az eladási ára közötti különbözet alapján a kérdező cégnek 15 százalékos személyi jövedelemadót és 2019. január 1-jétől 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kell levonnia, bevallania és befizetnie, és csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Összeolvadás esetén az eredménytartalék

Kérdés: A bt.-nek több millió forintos eredménytartaléka van. A kft.-nek 10 millió Ft-os tagi kölcsöne, amit jegyzett tőkévé alakít megszűnés vagy eladás előtt. Ha a bt. megvásárolja, összeolvad a kft.-vel, kiveheti a kft. 10 milliós jegyzett tőkéjét adómentesen? Mennyi lenne a kft. minimumcégértéke? A kft. 2 éve veszteségesen működik, adóssága nincs, tagi kölcsönből működött. Mit javasol a bt.-nek? Hogyan vegye ki az eredménytartalékot, ha lehet, adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...gyűlése) által hozott ilyen tartalmú határozat elfogadásával. Ez azonban nem adómentes! A vállalkozásból kivont jövedelem személyi jövedelemadóját és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulását meg kell fizetni a magánszemély tagoknak a rájuk eső osztalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Üzletrészek értékesítése

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van 50-50%-ban. A jegyzett tőke 3000 E Ft, az eredménytartalék 800 E Ft. A tulajdonosok eladják üzletrészeiket "A" és "B" kft.-nek névértéken 1500-1500 E Ft értéken, mivel a társaság piaci értéke ezt támasztja alá. Hogyan kell könyvelni a kft.-nél és a vevőknél?
Részlet a válaszából: […] ...az eladási ár. Ha meghaladja, akkor a különbözet összegében a magánszemélyeknek vállalkozásból kivont jövedelme van, amelyet személyi jövedelemadó és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terhel. Erre a vevő kft.-nek fel kell hívnia a magánszemélyek figyelmét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Vásárolt üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Cégünk kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől. Az üzletrész névértéke 1 millió Ft, de mi ezt 3 millió Ft-ért vettük. Ezt az üzletrészt milyen értéken kell a könyvekben nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...az 1 millió forintosnévértékből!), amely jövedelmet az Szja-tv. 67. §-ának (2) bekezdése szerint 25százalékos személyi jövedelemadó, az Eho-törvény 3. §-ának (3) bekezdéseszerint pedig 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Törzstőke-leszállítás és következményei

Kérdés: "A" kft. üzletrészt szerzett 260 millió Ft-ért "B" kft.-ben 2003-ban, a tulajdoni hányada 47,43 százalék lett. A "B" kft. 2004-ben leszállította törzstőkéjét 548 170 E Ft-ról 82 200 E Ft-ra az eredménytartalékkal szemben, a tulajdoni hányadok változatlansága mellett. 2005-ben az egyik tulajdonos tőkeemelést hajtott végre, amelynek következtében "A" kft. tulajdoni hányada 21,4 százalék lett. 2006-ban a "B" kft.-ből kiválással létrehozták a "C" egyszemélyes kft.-t, a tulajdonos "A" kft. 38 990 E Ft jegyzett tőkével, 144 865 E Ft eredménytartalékkal. A "C" kft. vagyona 183 850 E Ft részvény "D" rt.-ben, ami a "D" rt.-ben 34,2 százalék tulajdoni hányadot jelent. A kiválás után az "A" kft.-nek a "B" kft.-ben nincs részesedése. A leírtak alapján "A" kft.-nek a 260 000 E Ft és a 183 855 E Ft különbözetében vesztesége keletkezik? A társasági adóban elismert veszteség? Mikor kell az eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...iskifizethetnek osztalékként, amely összeg a tulajdonosokat tőkekivonás eseténközvetlenül (a magánszemély tulajdonosokat a személyi jövedelemadó megfizetésenélkül) megilletné.Nem világos, hogy a "B" társaságban az egyik tulajdonos atőkeemelést külső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?
Részlet a válaszából: […] ...az átalakulás végleges időpontjáig azt kifizetik, az osztalékfizetés hatályos előírásai szerint megfizetve az osztalék utáni személyi jövedelemadót; dönthetnek azonban úgy is, hogy azt egyelőre nem fizetik ki, a Gt. ugyanis az átalakulás feltételei között nem ír...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.