Igénybe vett szolgáltatások részletezése

Kérdés: Külföldi EU-s partnerünk szervizszolgáltatást végez részünkre. A számlában részletesen felsorolva, külön-külön részletezve a partnernél felmerült költségek: repülőjegy, taxi, parkolás, autóbérlés, étel-ital. A számlát egy összegben könyvelem, mint igénybe vett szolgáltatást, és megállapítom a fizetendő áfát, ami egyben levonható is. Vagy az egyes sorokat külön-külön kell minősíteni, így pl. az étel-ital áfáját felszámítom, de nem vonom le? Az étel-italnál, mint egyes meghatározott juttatás után, szja- és szochofizetés is felmerül?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a számlázott étel-ital áfával növelt értékének) 1,18-szorosa. Az így meghatározott adóalap 15 százalékát kell személyi jövedelemadóként, 13 százalékát szociális hozzájárulási adóként a 69. § (5) bekezdése szerint a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Belépőjegyek feltöltött kép lájkolói részére

Kérdés: Egy rendezvényszervező cégtől társaságunk kap (egy előre nem tisztázott formában) belépőjegyeket az egyik rendezvényre, amelynek a helyszínéül szolgáló csarnokot társaságunk fogja bérbe adni a rendezvényszervező cégnek. Ezeket a belépőjegyeket egy közösségi oldalon "eljátszanánk" pl. egy feltöltött kép lájkolói között. A résztvevőknek nem kellene semmilyen pluszfeladatot teljesíteni a nyeréshez. Kapcsolódik-e ehhez társaságunk, illetve a nyertes(ek) részéről adófizetési kötelezettség, és ha igen, akkor milyen? Befolyásolja-e az adófizetési kötelezettséget az, hogy milyen formában jutunk hozzá a jegyekhez (pl. számla ellenében megvásároljuk, vagy üzleti ajándékként kapjuk)?
Részlet a válaszából: […] ...Az adó alapja az ingyenesen átadott belépőjegyek piaci értékének 1,18-szorosa, amely adóalap figyelembevételével 15% személyi jövedelemadót és 15,5% szociális hozzájárulási adót fizet a társaság, függetlenül attól, hogy miként jutott hozzá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Örökölt üzletrész megvásárlása

Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...11.500 E Ft – 500 E Ft = 11.000 E Ft,– 11.500 E Ft – 5014 E Ft = 6486 E Ft, amelyet adóalapnak tekintve, a fizetendő személyi jövedelemadó (15%): 1650 E Ft, illetve 972.900 Ft, továbbá a fizetendő szociális hozzájárulási adó 2019. július 1-től 17,5% (előtte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Üzleti ajándék gyakorisága

Kérdés:

A kft. üzleti ajándékot szeretne adni partnereinek. Egy-egy partnernek hányszor adhat a cég üzleti ajándékot? Mikor lehet adómentesen elszámolni? Amennyiben italt szeretne adni karácsonykor vagy egyéb alkalommal, az hogyan adózik?

Részlet a válaszából: […] ...értékének 1,18-szorosát kell a kifizetőt terhelő adók alapjának tekinteni, és a számított adóalap– 15 százalékát kell személyi jövedelemadóként;– 19,5 százalékát szociális hozzájárulási adókéntmegfizetni, a juttatás hónapja kötelezettségeként bevallani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Ajándékba adott aranytárgyak járuléka

Kérdés: Egy gazdasági társaság a fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen 155 000 Ft értékű aranytárgyat szeretne ajándékozni az igazgatósági tagoknak, felügyelőbizottsági tagoknak, tulajdonos társaság vezetőinek, dolgozóknak, egyéb kiemelt ügyfelei képviselőinek. Kell-e egyéni járulékot vonni a magánszemélyektől ezen a jogcímen kapott jövedelmükből, továbbá illetéket kell-e fizetni a társaságnak vagy a magánszemélynek az ajándék után, és ezen ajándék költsége a társasági adó rendszerében a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel kapott jövedelem. Ebben az esetben a gazdasági társaság, mint kifizető, az ajándék értéke alapján megállapítja a személyijövedelemadó-előleget, és azt a más pénzben adott jövedelemből levonja, bevallja és megfizeti. Ha az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Pontgyűjtő akció különböző kedvezménnyel

Kérdés: A növényvédőszer-nagykereskedő cég törzsvásárlói programot hirdet ügyfelei körében. A társaság vevői elsősorban társas vállalkozások, de egyéni vállalkozók és őstermelők is vannak a vevői körben. A szabályzat szerint a pontgyűjtéssel érintett termékek vásárlása esetén, meghatározott összegenként pontot kap a vevő, amelyeket beváltva különböző kedvezményekre lesz jogosult. A kedvezmények egyik csoportja az, hogy a vevő ajándékutalványokat kap, amelyek különböző termékre (műszaki cikk), szolgáltatásra (utazási utalvány) jogosítanak. A kedvezmények másik csoportja a vásárlások nettó értéke alapján járó százalékos visszatérítés (egyfajta utólag adott engedmény). A vevő dönti el, hogy melyik kedvezményt választja. Minősíthető-e a program üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak? Ha igen, milyen dokumentációs, adminisztrációs, számlázási kötelezettséget kell a társaságnak teljesítenie? Ha nem, akkor milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a program keretében adott juttatásokkal kapcsolatban? Levonható-e az áfa a programhoz beszerzett termékek és szolgáltatások után? A társasági adó szempontjából elismert költség-e a program szerinti juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...(a kérdező céget) terhelő adó alapját képező jövedelemnek tekinteni. Az így megállapított adóalap után kell a 15 százalék személyi jövedelemadót és a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást megfizetni. Mivel üzleti partnereknek történik az átadás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzésére fordított összeg és a visszavásárlási érték között mekkora a különbözet, ezen különbözetnek mennyi a személyi jövedelemadója (16%-kal), mennyi az egészségügyi hozzájárulása (14 százalékkal, maximum 450 E Ft összegig), azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Nevezési díjak, vásárlási utalványok

Kérdés: Kreatív alapanyagok kereskedelmével foglalkozó kft. tevékenységi köréhez kapcsolódóan kiállítást és versenyt hirdet. Ennek során a résztvevők nevezési díjat fizetnek, az (ideiglenesen) átadott tárgyakból a kiállítás során a legjobbak díjakban részesülnek, konkrétan (üzletben levásárolható) utalványokat kapnak. Kérem segítségüket a nevezési díjak, továbbá az utalványok számviteli elszámolásának, adóvonzatának meghatározásához!
Részlet a válaszából: […] ...között elszámolt összeg 1,19-szeresét kell adóalapnak tekinteni, és az így meghatározott adóalap 16 százalékát kell személyi jövedelemadóként (T 559 – K 462), 27 százalékát pedig egészségügyi hozzájárulásként (T 562 – K 463-10) megfizetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...beszámoló elfogadásakor csak akkor döntsenek, ha biztosítottaz osztalékkifizetés pénzügyi fedezete, azaz az osztalék – a személyijövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás levonása után – ténylegesenkifizethető. Ha az osztalékkifizetés pénzügyi feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.