Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás (étkezési célra)– éves szinten 96 ezer forint, az adóalap az 1,18-as szorzóval 113.280 Ft;– az adóalap 15 százaléka személyi jövedelemadó (16.892), 14 százaléka egészségügyi hozzájárulás (15.859);– a munkáltatót terheli: 96.000+16.892+15.859 = 128.751 Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóan könyvelendő a szokásos piaci érték alapján a fizetendő áfa: T 551 – K 467;– az adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó (T 551 – K 462) és egészségügyi hozzájárulás (T 562 – K 463-10);– ha az üdülési szolgáltatás áfát is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszából: […] ...majd az étkeztetés szokásos piaci értékével való szembeállítása: T 476 – K 271;– kapcsolódóan az adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó: T 551 – K 462, továbbá egészségügyi hozzájárulás: T 562 – K 463-10;– könyvelendő a 476. számlán maradó egyenleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Telefonhasználat (áfa)

Kérdés: Kérem, hogy a 4938. számú kérdésre adott válaszukat szíveskedjenek ellenőrizni! Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése tételesen felsorolja a korlátozás alá eső SZJ-számokat, és az internet SZJ-száma nincs a felsoroltak között. A 4938. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérem megerősítésüket, hogy jól értem-e válaszukat. 1. A legalább 30 százalékban továbbszámlázott telefonszolgáltatás könyvelésével kapcsolatban a T 815-re csak akkor lehet könyvelni, ha tételesen kigyűjtött forgalmat számlázunk tovább. Ha nem, akkor az egyéb szolgáltatások közé kell könyvelni. 2. Ha a társaság – mint a telefonszolgáltatás igénybevevője és nyújtója – a telefonszolgáltatás 30 százalékát továbbszámlázza a magánszemélynek az áfa felszámításával (nem tételes kigyűjtés szerint), akkor mentesül 2011-ben is a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól, és az áfa 100 százalékban levonható?
Részlet a válaszából: […] ...számlája végösszegének legalább 20%-át megtéríti, akkor mentesül atársaság a telefonszolgáltatáshoz kapcsolódó személyi jövedelemadó és azegészségügyi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.