Kettős állampolgár befektetéseinek adózása

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
Részlet a válaszából: […] ...szóló, Budapesten, 2011. szeptember 7. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIV. törvény. A személyijövedelemadó-kötelezettséget nem befolyásolja, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból.A jövedelmek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: - évi 8,5 százalék kamat, - kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...Népköztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között Washingtonban, az 1979. évi február hó 12. napján aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról.Az egyezmény 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Külföldről kapott osztalék

Kérdés: Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...alapját.A Magyar Népköztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén, Budapesten, az 1977. évi november hó 28. napján aláírt és az 1978. évi 15. törvényerejű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...utáni adókötelezettség a kifizetéskor keletkezik. Abban az esetben, ha a tag, részvényes magánszemély, akkor a személyi jövedelemadót – az osztalék jóváhagyásának évében érvényes előírások szerint – a következő módon kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Tagi kölcsön adói

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó-, illetve társaságiadó-fizetési kötelezettség kapcsolódik a tagi kölcsönhöz, a tagi kölcsön elengedéséhez?
Részlet a válaszából: […] A tag által adott kölcsönt tartalmától függően a hosszú, vagy rövid lejáratú kötelezettségek között kell a beszámolóban szerepeltetni. Saját tőkeként a tagi kölcsön nem vehető figyelembe. A tagi kölcsönt a magánszemély vagy a vállalkozás adózott jövedelméből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.