Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés:

Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Részlet a válaszából: […] ...átadásával egyidejűleg meg kell állapítani a tulajdonos részére járó és kötelezettségként kimutatott osztalékot terhelő személyi jövedelemadót az Szja-tv. 66. §-a alapján, a szociális hozzájárulási adót a Szocho-tv. 2. §-a alapján, és elő kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell megállapítani.A megszűnés szabályai szerint megállapított jövedelmét, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettségét a magánszemélynek az adóévről szóló adóbevallásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Ügyvezető szakorvos bér- és osztalékelszámolása

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyvezetője szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett. Több kórházban vállal ügyeletet, az ügyeleti díjat megállapodás alapján kiszámlázza az egészségügyi intézményeknek. Személyes közreműködés címén bérköltséget eddig nem számolt el. Tulajdonosként vehet-e ki osztalékot a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el? Ha osztalék elszámolható, akkor annak mik a 2019-es adó- és járulékterhei?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosként osztalékot vehet-e ki a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el. Nincs bérköltség felvételére és így személyi jövedelemadó fizetésére kötelező szabály, tehát osztalékként is részesülhet a kft. nyereségéből. Tekintettel arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...1978 E Ft, és így a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelme (12 600 E Ft-1978 E Ft) = 10 622 E Ft, amelyet 16 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás terhel (ez utóbbi maximum 450 E Ft összegben).A magánszemély dönthet arról is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...figyelmen kívül hagyásával megállapítja a vállalkozóiadóalapot és a vállalkozói osztalékalapot, valamint a vállalkozói személyijövedelemadót és vállalkozói osztalékalap utáni adót;– az előbbiek szerinti jövedelmeket és adókat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Tag részére nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: - a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; - a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; - a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?
Részlet a válaszából: […] ...(1,2 millió Ft) a kamatkedvezmény éves összege, akamatkedvezményből származó jövedelem, amely összeget 44 százalékos személyijövedelemadó terhel. Az adót a kft.-nek adóévenként, az adóév utolsó napjárakell megállapítania, bevallania és befizetnie. Az Eho-tv. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...a megszűnés szabályai szerint is.A megszűnés szabályai szerinti vállalkozói osztalékalap levezetésekor vállalkozói személyi jövedelemadóként a ténylegesen fizetendő összeget kell figyelembe venni (Szja-tv. 49/B és 49/C §). Az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.