Beolvadás, egymással szembeni követelés-kötelezettség

Kérdés: "A" társaság gazdasági helyzete úgy alakult, hogy főtevékenységét kénytelen volt megszüntetni. A társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az "A" társaságot átalakulással beolvasztják a "B" társaságba. A társaságok tulajdonosi szerkezete azonos. A beolvadó "A" társaságnak kölcsönkötelezettsége van "B" társaság (a beolvasztó) felé. Az "A" társaság fordulónapi beszámolójában az eredmény negatív, a vagyonmérleg-tervezet készítésekor a saját tőke szintén negatív, biztosan nem tudja a kölcsönt és annak kamatát visszafizetni. Beolvadáskor szükséges-e a követelést értékelni, kell-e értékvesztést elszámolni, illetve behajthatatlanság címén leírni, mivel a kölcsönkötelezettséget összevezetik a "B" beolvasztó társaság kölcsönkövetelésével? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel "B" társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt egy megjegyzés. Az új Ptk. szerint átalakulás, ha a gazdasági társaság egyetemleges jogutódlással más gazdasági társasági formát választ. Tehát a beolvadás nem tekinthető átalakulásnak. Az új Ptk. szerint egyesülés, ha két vagy több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Kölcsönkövetelés beolvadásnál

Kérdés: Egy zrt. beolvasztani tervezi egyszemélyes kft.-jét, amellyel szemben kölcsönkövetelése áll fenn. A beolvadó cég vagyonmérlegében az eredménytartalék javára elszámolt kölcsöntartozás hogyan befolyásolja a korábbi évekről elhatárolt és a vagyonmérleg szerinti veszteséget? A beolvasztó cég csökkentheti-e adóalapját ezekkel a veszteségekkel?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő szabályait a Tao-tv. 17. §-a tartalmazza. A 17. § (7)bekezdése szerint: átalakulás esetén a jogutód a jog elődnél (az adott esetbena beolvasztó a beolvadónál) keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogelődvagyonából a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. tulajdonosai: B. kft. 90%-kal, X és Y magánszemélyek 5-5 százalékkal. A kft. végelszámolás alatt áll, tevékenységet nem folytat. Mérlegadatai: 8000 E Ft ingatlan (amelyet át kell vezetni a készletek közé), 100 E Ft készpénz, 3000 E Ft jegyzett tőke, 5100 E Ft eredménytartalék. A végelszámoló szeretné az ingatlant értékesíteni, de még könyv szerinti értéken sem akadt vevő. A B. kft. átveszi a magánszemélyek részesedését beszerzési értéken. Kinek milyen adófizetési kötelezettsége van, ha a kft. 5000 E Ft értékvesztést számol el az üzleti év végén, és később annál többért tudja értékesíteni az ingatlant, vagy az csökkentett értéken a B. kft. tulajdonába kerül? Vagy ha befejeződne a végelszámolás még az üzleti év vége előtt, és az ingatlan eredeti könyv szerinti értékén kerül a B. kft.-hez?
Részlet a válaszából: […] ...mellett a különbözet után már 25 százalék a személyijövedelemadó.A Gt. 169. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság jogutódnélküli megszűnése esetén a vagyont – a társasági szerződés eltérő rendelkezésehiányában – a törzsbetétek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: Több lejárt követelést mutatunk ki, néhány közülük több éve fennáll. A többszöri fizetési felszólításokra az adósok nem válaszoltak. Tudjuk, hogy néhány cég azóta megszűnt, átalakult, illetve működése kétes. Ügyvezetőnk nem látja értelmét behajtócég igénybevételének, szeretné minél előbb leírni ezen követeléseket. Leírhatjuk-e ezeket a követeléseket anélkül, hogy az ügyvédi vagy a behajtócég álláspontja a kezünkben lenne? Ha igen, mi legyen a könyvelés bizonylata?
Részlet a válaszából: […] ...kezelni, azt mint a bíróság előtt nem érvényesíthető követelést kell a könyvekből kivezetni.Átalakuló céggel szembeni követelést a jogutóddal szemben kell érvényesíteni.A követelések behajtására a cégnek minden lehetséges eszközt igénybe kell vennie. Ilyen az is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói adóalanyisága megszűnik a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal. A végelszámolási eljárás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, mely nem lehet korábbi, mint e határozat kelte, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Értékvesztés miatti adóalap-korrekciók

Kérdés: Hogyan kell a társasági adó alapjának megállapításánál 2001-től figyelembe venni a követelések után elszámolt értékvesztést, a követelések visszaírt értékvesztését, a követelések hitelezési veszteségként elszámolt összegét?
Részlet a válaszából: […] ...követelés behajthatatlanná válásának esetére vonatkoznak a külön előírások. A rendelkezés [16. § (2) bekezdés i) pont] szerint a jogutód úgy módosítja az adóalapot, ahogyan a jogelődnek módosítania kellett volna, ha az átalakulás nem történik meg. Ez azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.