21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Marketingakciónak tekinthető-e
Kérdés: Egy marketingakcióval kapcsolatos a kérdésem: ha a magánszemély a cég bizonyos termékeit vásárolja, és visszaküldi a blokk számát, azok közül sms-ben kisorsolunk néhány főt, akik visszakapják a vásárolt termék árát, vagy abból X %-ot.
Ez a visszatérítés, illetve árengedmény kezelhető-e az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.14. a.) pontja alapján adómentesen? A kérdés azért merült fel, mert ezen 8. pont címe: "A nem pénzben kapott juttatások..." Az itt szereplő egyéb feltételek teljesülnek, mint pl. nyilvánosan meghirdetett, reklám célból, nem verseny... Hogyan kell ezt helyesen kezelnünk?
Ez a visszatérítés, illetve árengedmény kezelhető-e az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.14. a.) pontja alapján adómentesen? A kérdés azért merült fel, mert ezen 8. pont címe: "A nem pénzben kapott juttatások..." Az itt szereplő egyéb feltételek teljesülnek, mint pl. nyilvánosan meghirdetett, reklám célból, nem verseny... Hogyan kell ezt helyesen kezelnünk?
2. cikk / 21 Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át
Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
3. cikk / 21 Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele
Kérdés: Hogyan kell adózni, illetve elszámolni a promóciós célra beszerzett termékeket?
4. cikk / 21 Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
5. cikk / 21 Adómentes juttatások elszámolása
Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
6. cikk / 21 Önkormányzat által kibocsátott helyi kártya
Kérdés: Egyre több városban terjed, hogy a helyi önkormányzat a bejelentkezett lakosok részére ún. helyi kártyát bocsát ki, amely kártyával rendelkezők az önkormányzat területén működő vállalkozásoktól (helyi járatok, fürdőbelépő, kulturális szolgáltatások stb.) jelentős kedvezménnyel vehetik igénybe a szolgáltatásokat. A szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat terheli-e szja, tb-járulék, illetve áfa a nyújtott kedvezmények mértéke után?
7. cikk / 21 Ajándék vagy engedmény?
Kérdés: Cégünk ingatlanforgalmazással foglalkozik. Értékesítési akciót szervezünk. Ennek keretében azon vevőink, akik a szerződéskötéskor kifizetik a vételár 60 százalékát, egy családi wellness-hétvégét kapnak ajándékba. A szolgáltatást a cégcsoport egyik szállodájában lehet igénybe venni, amelyet cégünk kifizet. Elszámolható-e reprezentációként ez az ajándékcsomag? Vagy természetbeni juttatás? Milyen adó- és járulékvonzata van?
8. cikk / 21 Akció keretében promóciós termék
Kérdés: Cégünk fűtéstechnikai termékeket (kazán, tároló, radiátor) forgalmazó nagykereskedelmi cég. Különböző akciókat hirdetünk, amelyek egy részénél ajándékot (promóciós terméket) adunk. Kiemelt partnereink feltételhez kötött vásárlások esetén hasznos és értékes eszközöket kapnak, mert vállalják, hogy az éves vásárlásaik során meghatározott arányban vásárolnak környezetbarát termékeket. A másik eset az, amikor minden partnerünk számára elérhető a kedvezmény, aki vállalja az akció feltételeit, az a megvett környezetbarát kazánok után promóciós termékre jogosult. A promóciós termék juttatása úgy történik, hogy azt 1 Ft értékkel kiszámlázzuk a vevőnek a megvásárolt termékkel együtt, vagy utólag az összes kazán alapján. Kérdéseink: a kialakult gyakorlat adójogilag megfelelő-e? Amennyiben nem, milyen következményei lehetnek? Milyen más adókímélő megoldást javasolnak? Helyes lehetne az, ha a számlán a termékkel együtt számlázzuk ki a promóciós ajándékot beszerzési áron, és ugyanekkora értékű engedményt adunk?
9. cikk / 21 Marketingakció keretében tárgyjutalom
Kérdés: Az áramszolgáltató fogyasztói körében – marketingakció keretében – elektromos készülékeket tárgyjutalomként kisorsol. Hogyan kell elszámolni ezeket a készülékeket? (Az egyedi érték 20-50 ezer forint között van.)
10. cikk / 21 Ajándékként átadott eszközök
Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
