Átvállalt tartozás

Kérdés: Z kft. tartozása a hitelintézet felé 5 millió forint. A Z kft. tartozását átvállalta Y kft. A hitelintézet elfogadta a tartozásátvállalást. 2011. 09. hónaptól Z kft.-nek nincsen tartozása a hitelintézet felé (T 45 – K 98). Z kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 4 millió forint (-). 2011. 09. hónaptól az Y kft.-nek 5 milliós tartozása van a hitelintézet felé (T 88 – K 45; T 39 – K 88) (hiteltörlesztés: T 45 – K 38; T 88 – K 39). Y kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 8 millió forint (+) nyereség. Z kft. csökkentheti-e az átvállalt 5 millió forintos tartozással a 2011. évi társaságiadó-alapját? Az Y kft.-nek növelni kell-e a társaságiadó-alapját az átvállalt tartozás (88-as főkönyvi számlaszám egyenlege) összegével?
Részlet a válaszából: […] ...az adózó által ellenérték nélkül átvállaltkötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, haa juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségűrészére történik, vagy az adózó nem rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...illetőségű társaság jegyzett tőkéjében fennálló részesedése (részvényesetében névre szóló részvénye) a kifizetéskor (juttatáskor) legalább két évenát folyamatosan legalább 20 százalék. (A részesedési követelmény 2004. évi -május 1. napját követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Áruminta vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...melléklete B/2. pontja alapján áruminta a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, az Szja-tv. szerint természetbeni juttatásnak minősülő termék, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Üdülési csekk adóvonzata

Kérdés: A dolgozónak, illetve a családtagnak adott üdülési csekknek milyen adóvonzata van, hogyan kell könyvelni, ha annak egy részét a dolgozó megtéríti?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdésében meghatározott természetbeni juttatás körébe tartozik a kifizető által a magánszemélynek adott üdülési csekk értékének azon része, amelyet a magánszemély nem térít meg, illetve amely nem minősül az Szja-tv. 1. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.