70 cikk rendezése:
1. cikk / 70 Adományozás adózási következményei
Kérdés: Tájékoztatást szeretnék kérni adományozással kapcsolatosan. Cégünk egy alapítványnak nem pénzbeli adományt szeretne adni (könyvek, játékok). Milyen adózási követelményeknek kell megfelelni társasági adó és áfa tekintetében? Milyen igazolást kell kiállítani és hány igazolást? Az igazolásoknak milyen kötelező tartalmi elemei vannak? Milyen törvényi hivatkozásokat kell szerepeltetnie az igazolásokon?
2. cikk / 70 Tokenek cseréje esetén kapott tokenek elszámolása, áfája
Kérdés: A társaságunk közvetítő szerepet játszik abban, hogy a vevő (felhasználó) tokeneket tudjon rajtunk keresztül cserélni a decentralizált tőzsdén. A tranzakció úgy zajlik le, hogy a felületünkön keresztül egy okosszerződéssel végzett interakció során lebonyolításra került a tokenek cseréje. Az okosszerződés automatikusan jutalékot küld nekünk, szintén tokenben. Az okosszerződésben látható, hogy kik vettek részt a tranzakcióban, de csak elektronikus azonosítók (pl. IP-cím) alapján, de konkrét vevőnevet, -címet nem tudunk hozzákapcsolni, hiszen semelyik decentralizált tőzsdén nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. A jutalékként kapott tokeneket a későbbiekben át tudjuk váltani kriptovalutára, majd/vagy fiat pénzre. A kérdésem az, hogy hogyan kell ezeket a tranzakciókat a könyveinkben szerepeltetni, illetve a kapott jutalékhoz kapcsolódik-e számlakiállítási kötelezettség? Véleményem szerint csak akkor szerepeltethetem a könyvelésben, amikor megtörténik a jutalékként kapott token átváltása kriptovalutára (egyéb követelésként, az átváltás napján érvénybe lévő kriptoárfolyamon), illetve fiat pénzre. A kérdés az, hogy ez egyéb bevétel, vagy a jutalék (mint szolgáltatás ellenértéke) értékesítés árbevétele? A számlázással kapcsolatban azt gondolom, hogy mivel kizárólag tokenben van meghatározva az ellenérték, és nem azonosítható természetes adatok alapján a vevő, számla kiállítására nem kerül sor. Az ügylet áfamentes?
3. cikk / 70 Csapatépítő tréning utazási költségének adózása
Kérdés:
Egy kft. csapatépítő tréninget szervez a dolgozóinak a Balatonnál. A tréningnek van szakmai (oktatási) része és szórakoztatási célú programja is. A csapatépítő helyszínére a cég a telephelyéről bérelt busszal viszi el a dolgozóit. A buszbérlésről – alanyi adómentes partnertől – áfamentes számlát kapott a cég. Egyszeri alkalommal két város közötti közlekedésként hajót vesz igénybe a cég. Ennek nyomán belvízi személyszállításról szóló számlát kapott a cég 27%-os áfakulccsal. Milyen speciális elszámolási szabályok vonatkoznak a fentiekre? A buszbérlés és a belvízi személyszállítás is elszámolható igénybe vett szolgáltatásként (52), ahol az áfa levonásba nem helyezhető?
4. cikk / 70 Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata
Kérdés:
Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?
5. cikk / 70 Rendezvényszervezés – alvállalkozói teljesítmény – innovációs járulék alapjának összefüggései
Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.
6. cikk / 70 Céltartalék képzése visszafizetendő támogatásra
Kérdés: Társaságunk megpályázott és meg is nyert a kormány által indított versenyképesség-növelő támogatási programot, a beruházásként kapott támogatást 2020. folyamán meg is kapta. A támogatási szerződésben vállaltuk, hogy a támogatás folyósítását követő monitoring-időszakban a szerződésben meghatározott feltételeket teljesítjük. A2022. 03. 31-én zárult üzleti évre vonatkozóan azonban nem tudtuk teljesíteni a létszámra előírt kötelezettségvállalást, ezért vissza kell fizetni a korábban folyósított támogatás támogatási szerződésben meghatározott képlet szerint meghatározott nemteljesítéssel arányos részét. Mérlegkészítéskor már tudjuk, hogy a támogatás mekkora részét kell majd biztosan visszafizetni, de a lebonyolító szerv erről szóló felszólításának és a visszafizetés esedékessége ismeretének hiányában kötelezettségként még nem tudjuk a visszafizetendő összeget kimutatni. Mivel fejlesztési célú támogatásról van szó, passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként mutatjuk ki a támogatás még feloldásra nem került összegét az üzleti év végén. Társaságunk a lebonyolító szerv felszólításának kézhezvétele után, a hatálybalépés időpontjával fogja a visszafizetendő összeget az egyéb ráfordítások között elszámolni, és ezzel egyidejűleg és megegyező összegben a halasztott bevétel is feloldásra fog kerülni. Véleményünk szerint az élő támogatási szerződéshez kapcsolódóan társaságunknak biztosan keletkezik visszafizetési kötelezettsége, amivel a mérlegkészítéskor már tisztában vagyunk. A visszafizetendő összeg megállapítható, de esedékessége nem. Figyelembe véve az előbbieket, és azt, hogy a támogatási szerződésből adódó visszafizetési kötelezettség nem az üzleti tevékenységgel kapcsolatban folyamatosan felmerülő tétel, indokoltnak látjuk az óvatosság elvét biztosító céltartalék képzését a visszafizetendő támogatás összegében a 2022. 03. 31-én zárult üzleti évre, amit a visszafizetéskor kell majd feloldani. Kérdésünk, a céltartalékképzésre vonatkozó következtetésünket helyesnek gondolják-e?
7. cikk / 70 Elektromos autók áramdíjának könyvelése
Kérdés: A céges elektromos autók használatához felszerelt mérőóra alapján kapott számlában felszámított áram üzemanyagköltség vagy áramdíj? Amennyiben a cég az autó magáncélú használatát (is) engedélyezi, és nem kéri a felmerült költségeinek a megtérítését, abban az esetben is anyagköltség, vagy az már személyi jellegű juttatás? Belső szabályzat csak a maximálisan magáncélra megtehető kilométert korlátozza, nincs útnyilvántartási kötelezettség.
8. cikk / 70 Konditerem kialakítása beruházásként
Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?
9. cikk / 70 Munkaszemüveg
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek az alábbi eljárást véleményezni, illetve amennyiben az az Önök álláspontja szerint nem felel meg a törvényi előírásoknak, úgy a helyes módot részletesen – kitérve a főkönyvi és az áfaelszámolásra, bizonylatolásra is – bemutatni! Cégünk az 50/1999. EüM rendelet 1. § (1) a) bekezdés szerinti munkavállalók részére a rendeletben meghatározottaknak megfelelően védőszemüveget biztosít, melyet az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.8. pontjára tekintettel adómentes juttatásként számol el. Az elszámolás menete a következő: a munkavállaló a szemészeti vizsgálat eredményét és a neki javasolt, saját ízlése szerint kiválasztott szemüvegről kapott, a munkavállaló nevére szóló számla eredeti példányát a munkáltató részére bemutatja, a munkáltató azokról hiteles másolatot készít. A munkáltató ezen bizonylatmásolat alapján kifizeti a munkavállaló részére a számlán szereplő értéket, illetve részösszeget abban az esetben, ha a szemüveg értéke meghaladja a vállalkozásunk belső szabályzatában rögzített, az 50/1999. EüM rendeletben előírtakat szem előtt tartva megállapított maximális összeget. Az így juttatott pénzösszeget a számlamásolat, illetve a kifizetés tényét rögzítő pénztárbizonylat alapján az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.8. bekezdése alapján adómentes juttatásként, a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolja el vállalkozásunk.
10. cikk / 70 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.
Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
