5 talált cikk a növénytermesztés , juttatás kifejezésre

Kérdés: Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó cég (kettős könyvvitel, elsődleges költséghely) egészségbiztosítást kötött (egészségőr) dolgozóinak, ami adómentesen adható juttatás. Szabályos-e, ha a költségnemek között az egyéb személyi jellegű kifizetések között számoljuk el, a költséghely/költségviselő könyvelésben pedig az általános költségek között, mint a központi irányítás költsége?

Kérdés: Belföldi növénytermesztési tevékenységet folytató társaság 2016. évre egységes területalapú támogatás kifizetés iránti kérelmet nyújtott be az MVH-hoz. A társaságnál a mérlegkészítés időpontja 2017. április 30. Elszámolható-e a 2016. évre egyéb bevételként a támogatás mértéke, ha az MVH a támogatás értékét 2017. évben a mérlegkészítés időpontja után utalja a társaság bankszámlájára?

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelő növénybiztosítást kötött egy biztosítótársasággal. (A növénybiztosítás a növénytermesztést fenyegető elemi károk által okozott veszteség kompenzálásával a mezőgazdasági termelés, illetve gazdálkodás pénzügyi stabilitását teremti meg tulajdonformától és birtokmérettől függetlenül.) Az őstermelőt 2016. évben jégkár sújtotta, a biztosítótársaság a szerződésben foglaltak szerint a vállalt kötelezettségét teljesítette. Az őstermelő a biztosítási díjat a költségei között nem számolta el. Ebben az esetben a biztosítótól kapott összeg a magánszemély adómentes bevétele, vagy pedig az őstermelés adóköteles bevételeként kell elszámolni?

Kérdés: Zöldesítéshez kapcsolódik a kérdésem. Hogyan számoljam el az ökológiai jelentőségű terület költségeit, ha parlagon hagyom, és annak van évközi ráfordítása (például tárcsázás), vagy ökológiai jelentőségű másodvetést csinálok, ahol vetőmag, vetés is lesz? Ez feltétele a földalapú támogatásnak. Hová könyveljem? Általános költség, a növénytermesztés általános költsége, vagy a támogatás miatt egyéb ráfordítás?

Kérdés: A környezetvédelmi előírásokkal összhangban megvalósított trágyaberuházás után keletkezett hígtrágya és alomtrágya számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérdezném: Kell-e, kötelező-e a hígtrágyát, alomtrágyát melléktermékként hozamolni? Ha igen, milyen értéken és milyen mennyiségben, vagy hogyan lehet meghatározni a mennyiséget, illetve értéket? A hígtrágyát a kijuttatórendszeren keresztül kiöntözik a földekre. Az alomregenerált trágya egy része almolásra, más része a földre kerül, természetesen a megfelelő hatósági engedélyekkel. Kell-e készleten lenni akár hígtrágyának, akár alomregenerált trágyának? A valóságban van, de papíron is kell lennie? Lehet-e az, hogy csak annyit hozamolunk, amennyit kijuttatunk, illetve néha értékesítünk? Értékesítés csakis alomregenerált trágya esetében van. A hígtrágya-készletezés értelmetlennek tűnik, hiszen az ülepszik, párolog, mennyisége változik. A fentiek szerint szeretnék egy komplett választ kapni, ha lehetne az egész számviteli elszámolására vonatkoztatva, még azt is figyelembe véve, hogy meddig az állattenyésztés költsége, és mikortól lesz a növénytermesztés költsége. A kiöntözés miatti talajvizsgálat az állattenyésztés költsége még, vagy a növénytermesztésé?