10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata
Kérdés:
Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?
2. cikk / 10 Elektromos autók áramdíjának könyvelése
Kérdés: A céges elektromos autók használatához felszerelt mérőóra alapján kapott számlában felszámított áram üzemanyagköltség vagy áramdíj? Amennyiben a cég az autó magáncélú használatát (is) engedélyezi, és nem kéri a felmerült költségeinek a megtérítését, abban az esetben is anyagköltség, vagy az már személyi jellegű juttatás? Belső szabályzat csak a maximálisan magáncélra megtehető kilométert korlátozza, nincs útnyilvántartási kötelezettség.
3. cikk / 10 Ügyvezető részére bérelt lakás
Kérdés: "A" kft. ügyvezetője kettős állampolgár, akinek az állandó lakóhelye az EU másik tagállamában van. Munkaszerződéssel látja el a feladatát 40 órás munkaviszonyban "A" kft.-ben, amely a kft. székhelyén egy lakást bérel számára. A bérleti szerződés a bérbeadó és a kft. között jött létre, így a havi bérleti díjat a kft. fizeti, számla ellenében. A lakás rezsiköltségeit szintén a kft. fizeti, a cég nevére szóló számlák ellenében. A lakás- és rezsiköltségek után a kft.-nek milyen adófizetési kötelezettségei vannak, valamint a rezsiszámlák áfatartalmát levonásba helyezheti-e, ha csak adóköteles tevékenységet folytat? Az ügyvezetőnek mint magánszemélynek kell-e viselnie valamilyen adóterhet?
4. cikk / 10 Lakásbérlet díjának elszámolása
Kérdés: Egy közel 100 főt foglalkoztató társaság 2 lakást bérel a városban. A cég kötött szerződést a bérbeadóval. A lakásokban 1-1 fő dolgozóját szállásolja el, akik messze laknak a cég székhelyétől, nem tudják megoldani a mindennapi hazautazást. A lakások a feltételek hiánya miatt nem minősülnek munkásszállásnak. A belső szabályzatában a cég rögzítette, hogy a cégtől 200 km-nél távolabbi lakóhellyel rendelkező dolgozóinak albérletet biztosít. A cég a lakásbérleti számlák után minden hónapban megfizeti az Szja-tv. 70. §-a szerinti adókat. Helyesen jár-e el a cég, amikor ezt a fajta juttatást cafeteriaelemként kezeli, vagy az albérlet biztosítása (albérleti hozzájárulás címén) a munkavállalónál kellene, hogy összevonandó jövedelemként jelentkezzen?
5. cikk / 10 Külföldi kirendelt ügyvezető lakásbérleti díja
Kérdés: Adva van egy anyavállalat, aminek a székhelye EU-tagállam, japán tulajdonossal. Ez az anyavállalat létesít egy fióktelepet Magyarországon. Az ügyvezetőt (japán állampolgár) az anyavállalat alkalmazza, illetve a munkáltatói jogokat is ő gyakorolja – úgymond kirendelt a fióktelephez. Itt fizetik utána a járulékot, mert most már 183 napnál több ideje van itt. A mindenkori ügyvezetőnek a cég bérel Magyarországon egy lakást, csak ő lakik benne, családtag nem. Havonta egy hétre egy másik fióktelepre is átmegy, a magyarországi fióktelep emiatt terhel át költségeket a személyi jellegű ráfordításokból a másik fióktelepre. Kell-e természetbeni juttatásként értelmezni a cég által fizetett lakás bérleti díját? Ha nem, akkor van-e más jövedelemadózási vonzata a magánszemélynek?
6. cikk / 10 Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár
Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
7. cikk / 10 Vidéki dolgozónak szállásbiztosítás
Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?
8. cikk / 10 Betanulás költségei és azok adóterhei
Kérdés: Nyugat-dunántúli székhelyű termelő cég új gyárüzemet épít Kelet-Magyarországon. Az ott felvételre kerülő dolgozóit a székhelyen tanítja be. A betanulás helyén bérelt lakásokban helyezné el a betanulás idejére a dolgozókat. A lakásbérlettel kapcsolatban: Hogyan számolja el ezt ebben az esetben a cég, és milyen nyilvántartási kötelezettsége van a cégnek a lakásokkal kapcsolatban? Mire kell figyelnie, ha magánszemélytől béreli a szálláshelyet, illetve ha vállalkozótól vagy cégtől? A rezsit a lakásokkal kapcsolatban: villany, víz, kábelantenna, közös költség, fűtés stb. hogyan célszerű elszámolnia, mivel ezek a dolgozók kiküldetésüket töltik a betanulás időszaka alatt? Továbbá a belföldi kiküldetésre alkalmazható szabályok itt is élnek-e?
9. cikk / 10 Albérleti díj utáni szja
Kérdés: Társaságunk vidéki munkavállalókat is foglalkoztat. Ha egy ilyen vidéken lakó munkatársat a cég a székhelyére rendel munkavégzés céljából, akkor az ezzel járó albérlet költsége és járulékai a céget milyen módon terhelik? Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, és milyen költségként számolhatja ezt el?
10. cikk / 10 Lakásbérlet iroda és lakhely céljára
Kérdés: A társaság által bérelt lakás a társaság székhelye is és a külföldi illetőségű személy lakhelye is. Meg lehet-e osztani a bérleti díjat a terület használata alapján?