14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Értékcsökkenés elszámolásának módosítása
Kérdés: A társaság termelőüzemében használt nagy értékű gépeknek, berendezéseknek (továbbiakban: gépek) várható élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, illetve a tevékenységre jellemző körülmények figyelembevétele, továbbá egyéb rendelkezésre álló releváns információk alapján határozta meg (lineáris módszer alkalmazásával) az évenként elszámolható értékcsökkenését. Az eszköz aktiválására 2020-ban került sor. Az értékcsökkenés az üzem folyamatos működését feltételezve került meghatározásra. Az elmúlt időszakban jellemző, és esetünkben az üzem működését jelentősen befolyásoló gazdasági, piaci és időjárási körülmények hatására az üzem folyamatos működése nem biztosított. Ennek okán az értékcsökkenés elszámolásának – figyelemmel az összemérés elvének teljesülésére is – lineáris módszerről teljesítményarányos módszerre történő változtatása lenne indokolt 2022-től. Az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése alapján mód van arra, ha az eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható. Helyesen értelmezem azt, hogy a hivatkozott jogszabályhely alapján a gazdasági környezet változásának bizonyítottan (a kiegészítő mellékletben is vállalhatóan bemutatható módon) üzemműködésre gyakorolt hatása alapján a társaság megváltoztathatja az értékcsökkenés elszámolásának módját lineárisról teljesítményarányosra?
2. cikk / 14 Internetes weboldallal kapcsolatos bevétel
Kérdés: Egy egyéni vállalkozó internetes weboldalt szeretne létrehozni, ahol videókat lehetne megnézni, díjfizetés ellenében. A fizetés bankkártyával és mobilvásárláson keresztül történne, ebből lenne a vállalkozónak bevétele, amiből a további videók elkészítését finanszírozná. Az így megszerzett bevételről milyen bizonylatot állítson ki a vállalkozó (számla, nyugta, esetleg e-számla)? Az megoldható, hogy a weboldalon kötelező regisztráció legyen, így hozzáférne a vállalkozó a vevő nevéhez és címéhez. Vagy esetleg elég a bankkártyás fizetés esetén a bankkivonat mint bizonylat, és arról történik a bevétel könyvelése? Hogyan kell bizonylatolni és könyvelni az ilyenfajta weboldalakon keresztül megszerzett bevételeket? Gondolok itt például a társkereső oldalakra, ahol szintén ilyen módon fizetnek a felhasználók.
3. cikk / 14 Beltag munkaviszonyban
Kérdés: A beltag létesíthet-e munkaviszonyt a bt.-ben? Milyen módon jogosult a lakáscélú hiteltörlesztés alkalmazotti kedvezményére, adómentes munkáltatói juttatásra?
4. cikk / 14 Egyéni vállalkozó bizonylatkiállítási kötelezettsége
Kérdés: Az egyéni vállalkozó kiállíthat-e pénztárbevételi, ill. -kiadási bizonylatot? Egy könyvelő szerint az egyéni vállalkozó nem kötelezett pénztári nyilvántartás vezetésére úgy, mint a társas vállalkozások, ezért neki nem kell ilyen bizonylatot kiállítania. Egy üzletet bérbe adok egy egyéni vállalkozónak, amiről kiállítom a számlát, és ráírom, hogy a bérlő a bérleti díjból levonta az szja-előleget. Erről a levonásról nem kapok bizonylatot, ezért azt kértem, hogy adjon a bérlő egy pénztárbevételi bizonylatot, hogy azt ő "visszavette" tőlem. Az ő könyvelője szerint ez nem lehetséges, mert az egyéni vállalkozó nem kötelezett ilyesmire. A mi könyvelőnk viszont ragaszkodna valamilyen bizonylathoz, ami a levonást igazolja.
5. cikk / 14 Hiányosan kitöltött számla
Kérdés: A cég postán illetékbélyeget vásárolt. A kiállított bizonylatot a helyszínen a vásárló nem ellenőrizte, a pénztári nyilvántartásba vételkor sem. A könyvelés előtt derült ki, hogy a vevő neve és címe helye ki van ikszelve. A vevő visszavitte a bizonylatot, de nem helyesbítették. Kénytelen vagyok könyvelni, mert a pénztárban megjelent és a bélyegeket átvették. Elszámolható költségként, vagy adóalap-növelő tétel lesz? Hasonló az eset a kormányhivataloknál is. Ott még akkor sem hajlandók helyesbíteni a számlát, ha a számla kiállításakor, közvetlenül a helyszínen jelzi az ügyfél, hogy a számla hiányos adatokat tartalmaz. Viszont előfordul, hogy ők – előzetes egyeztetés nélkül – a gépi számlába kézzel belejavítanak. Ha az ügyfél kéri a számlahelyesbítést, nem veszik figyelembe.
6. cikk / 14 Beszámoló aláírása
Kérdés: Egy kft.-ben két személy volt az ügyvezető és tulajdonos 50-50 százalékban. A kft. 2011. december 20-án módosította a társasági szerződését, változtak a tulajdoni viszonyok, csak egy ügyvezető maradt. A 2011. évi taggyűlési határozatot, valamint a beszámolót kinek kell aláírnia?
7. cikk / 14 Nyilatkozattétel végelszámolás után
Kérdés: A gazdasági társaság 2007 januárjától végelszámolás alatt állt, majd 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. A végelszámoló a társaság összes iratát – az adóhatóságnak bejelentett – iratőrzési helyen elhelyezte. 2011-ben az adóhatóság egy nyomozati eljárásában (a társaság egykori vevőinél és szállítóinál végez adóellenőrzést az adóhatóság) megkereste a cég korábbi ügyvezetőjét és végelszámolóját is, hogy 2006. évi bizonylatokkal (számlákkal) kapcsolatban nyilatkozzanak. A már törölt társaság részéről kinek kell nyilatkoznia az adóhatóság felé a 2006. évi vevői/szállítói adóellenőrzéssel kapcsolatban? Az egykori ügyvezetőnek, a végelszámolónak, vagy az iratőrzést biztosító vállalkozás vezetőjének? (A vizsgált évben még nem volt végelszámolás alatt a társaság.)
8. cikk / 14 Aláírás bélyegzővel
Kérdés: A kft. hivatalos iratait a képviselő írja alá. A cégnél a kft. képviselője a munkáltatói jogok gyakorlója is. A képviselő úgy döntött, hogy 2011. július 1-jétől a tényleges aláírás helyett aláírás-bélyegzővel írja alá a kft. iratait. A cégnek ezt az újfajta aláírást a szabályzataiban rögzíteni kell? A képviselő egyáltalán aláírhat-e aláírás-bélyegzővel?
9. cikk / 14 2008. évi beszámoló letétbe helyezése, közzététele
Kérdés: A parlament honlapján olvastam, hogy módosul a cégtörvény, amely módosítja a 2008. évi számviteli beszámoló letétbe helyezésére, közzétételére vonatkozó előírásokat. Úgy tűnik, a módosuló előírások érdemileg eltérnek a 2008. évre 2007-ben meghirdetett előírásoktól. Kérem, hogy a 2008. évi számviteli beszámoló letétbe helyezésére, közzétételére vonatkozó előírások esetleges változásáról tájékoztassanak!
10. cikk / 14 Elektronikus beszámoló beadása
Kérdés: Kérem, adjanak felvilágosítást az elektronikus beszámoló beadásával kapcsolatosan! Az egyik szaklapban azt olvastam, hogy "az elektronikus számviteli beszámoló a kormányzati portál útján is benyújtható, ez esetben nem kívánja meg a jogalkotó a fokozott biztonságú elektronikus aláírást". Az IRM-honlapon arról tájékoztatnak, hogy a beszámolót fokozott biztonságú aláírással kell ellátni. Ez utóbbi szolgáltatás éves díja 20 000 forint + áfa, ami a kisvállalkozásoknak nagy terhet jelent. Kell-e szoftvercsomag, illetve a cég könyvelője is benyújthatja a beszámolót elektronikusan?