13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Közigazgatási bírság megtéríttetése
Kérdés: Bérbe adott személygépkocsinkra közigazgatási bírságot szabtak ki. A bírságot megtéríttetjük a bérlő társasággal. Milyen bevételi számlán kell nyilvántartanunk számviteli szempontból az így kapott bírságot, amelyet cégünknek a bérlő társaság megtérít? Helyes-e az egyéb bevételeket, azon belül is a kapott bírságokat, késedelmi kamatokat, kártérítéseket főkönyvi számlán nyilvántartani?
2. cikk / 13 Adóalapot növel-e a kamat, kártérítés?
Kérdés:
A társasági adóban növeli-e az adózás előtti eredményt a szállítók (általában közüzemi szolgáltatók) által felszámított kamat, kártérítési díj vagy egyéb jogcímen felszámított és egyéb ráfordításként elszámolt összeg (a közlés időpontjában könyvelhető a tétel)? Érvényes-e itt az a kivétel, miszerint: "Nem minősül bírságnak – így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló felek között felszámított kötbér, a Ptk. szerinti késedelmi kamat"?
3. cikk / 13 Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése
Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
4. cikk / 13 Számviteli változások 2017-től
Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
5. cikk / 13 Különböző díjak továbbhárítása
Kérdés: Egyik vevőnk nem fizette ki a számlatartozását. Társaságunk felszámolási eljárást kezdeményezett. Ezzel kapcsolatosan felmerült ügyvédi díj, felszámolási illeték és felszámolási közzétételi díj. Ezt követően a vevő megfizette számlatartozását, a késedelmi kamatot, a behajtási költségátalányt, továbbá a felmerült ügyvédi díjat, felszámolási illetéket és felszámolási közzétételi díjat. A felmerült és megfizetett – előbbiek szerinti – költségekről kell-e társaságunknak számlát kiállítania, ha igen, az áfát fel kell-e számítani?
6. cikk / 13 Késedelmi kamat szabályozása
Kérdés: A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos elszámolások a szabályozás módosulásával tisztázódtak. Mi a helyzet a késedelmi kamattal?
7. cikk / 13 Behajtási költségátalány elszámolása
Kérdés: A 6441. és 6449. kérdésre adott válaszukat olvasva, azok elgondolkodtattak. A szerződésekkel, kötelmekkel kapcsolatosan általános szabály, hogy az új törvényt a Ptk. hatálybalépését – azaz 2014. március 15-ét – követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A hatálybalépés előtt létrejött szerződésekre a korábbi Polgári Törvénykönyv szabályozását kell alkalmazni. Az Önök válaszában ez áll: "A Ptk. előírását megszegve jár el az a kötelezett, amelyik 2014. január 1-jétől nem könyvelte a költségátalány miatti tartozását." Mikortól kell alkalmazni a behajtási költségátalányt?
8. cikk / 13 Késedelmi kamatról lemondás
Kérdés:
A NAV 2014. augusztus 7-én közzétett tájékoztatása rendezi a behajtási költségátalány elszámolására vonatkozó polgári jogi, adójogi és számviteli rendelkezéseket. Eszerint a jogosult a behajtási költségátalányról lemondhat. A késedelmi kamat tekintetében is van lehetőség annak a lemondására és a behajtási költségátalányra vonatkozó elszámolási szabályok alkalmazására?
9. cikk / 13 Költségátalány tartozáskénti rögzítése
Kérdés: Kérem, értelmezzék, hogy a behajtási költségátalány tartozásként rögzíthető-e akkor is, ha az tételesen ütközik az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontjával, miszerint azt a jogosult nem tette ismertté, elszámolttá, ezért az nem fizetendő?
10. cikk / 13 Behajtási költségátalány elszámolása
Kérdés: A Ptk. 2013. július 1. napjától hatályos előírása új rendelkezést vezetett be a gazdálkodó szervezetek késedelmes fizetése vonatkozásában, amelyet 2014. 01. 01-től tovább pontosítottak. A gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt fizetni, ha fizetési kötelezettségüket határidőben nem teljesítik. Kérdéseink: a költségátalány számlázásának szabályai, a költségátalány számviteli elszámolása, a jogosult a késedelembe esést követően lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell azt elszámolni?
