Rendezvényszervezés – alvállalkozói teljesítmény – innovációs járulék alapjának összefüggései

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. szerinti adókat nem vallotta be, nem fizette meg, adóhiánya van, és késedelemben is van, ezért az adóhiányon túlmenően fizessen késedelmi pótlékot és adóbírságot is. A rendezvényszervezést megrendelő ugyan a szóban forgó adókat megfizette korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Szabálytalan prémiumkifizetés

Kérdés: Célszervezeti kft.-nk 85 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztat. 1999-re a mérlegzárás előtti taggyűlés határozata alapján az ügyvezető tulajdonosok részére prémium elszámolásáról döntöttek, amit csak 2002-ben fizettek ki. A 2003-ban megtartott adóellenőrzés szabálytalannak tekintette az 1999-ben lekönyvelt prémiumot. Az adóellenőrzés a prémium összegét osztalékelőlegnek minősítette. Hogyan könyveljük az ellenőrzés megállapítását? 2002-ben osztalékelőleg fizetéséről nem határoztak, év végén a beszámolóba osztalékot nem állítottak be!
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt összegben osztalékelőleg: T 368 – K 471.2003-ban könyvelendő az adóellenőrzés által megállapított bírság, büntetés, késedelmi pótlék is.A 2003. évi beszámoló elkészítése során meg kell vizsgálni, hogy az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség elmulasztásáért az Art. 74. §-ának (6) bekezdése alapján 50 százalékos mértékű mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot fizet. Az adóbírság szankció alkalmazására nem kerülhet sor, mivel ennek az alapja az adózó terhére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.