Keresés eredménye | Számviteli Levelek

13 cikk rendezése:

1. cikk / 13 Elhatárolt árfolyamveszteség forintról euróra való áttérésnél

Kérdés:

A gazdasági társaság forintban vezeti a könyveit, az MNB által hivatalosan közzétett árfolyamot alkalmazza. A társaság korábban 10 éves lejáratra kapott forgóeszközeinek finanszírozása céljából kölcsönt a cégcsoporthoz tartozó társaságtól. A szerződés GBP-ben került aláírásra. A forint árfolyamának 2022. évi gyengülése miatt jelentős nem realizált árfolyamvesztesége volt a társaságnak. A cég döntése alapján az árfolyamnyereséggel nem fedezett árfolyamveszteséget elhatárolta. 2024. január 1-jétől a társaság eurós könyvvezetésre tér át. A kapott kölcsön továbbra is a GBP-ben marad. A könyvvezetés euróra történő váltásánál hogyan kell kezelni a mérlegátváltás során az elhatárolt árfolyamveszteséget?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

2. cikk / 13 EUR könyvvezetésre való áttérésnél az elhatárolt árfolyamveszteség

Kérdés:

A társaság devizás (EUR) beruházási hitelhez kapcsolódóan, a nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként könyvelte. Ehhez kapcsolódó egyéb céltartalék és lekötött tartalék képzése is megtörtént az előírt szabályoknak megfelelően. A társaság devizás, EUR könyvvezetésre szeretne áttérni 2024. 01. 01. dátummal. Mi történik a halasztott ráfordítással és a hozzákapcsolódó lekötött tartalék- és céltartalékképzéssel az áttérés után? Amennyiben szükséges ezek kivezetése, milyen dátummal kell megszüntetni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

3. cikk / 13 Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés:

Egy jelenleg kivás kft. a 2022. évben 3 tagtól visszavásárolta a jegyzett tőke (3000 E Ft) 50%-át, azaz 1500 E Ft névértéket, összesen 64 millió forint értékben. A kft. mérlegében a szabad eredménytartalék 326.010 E Ft, melyből társasági adós időszak alatt 201.249 E Ft keletkezett. (A kivás időszak alatt keletkezett eredménytartalék 124.761 E Ft.) A visszavásárolt üzletrész könyv szerinti értékére lekötött tartalékot képeztünk a társasági adós eredménytartalékkal szemben. A kft. az üzletrészt szeretné bevonni. Jelenleg kivás adózási módban van. Kell-e a kiva adóalapját növelni az eredménytartalék csökkenése miatt, ez még a társasági adós időszak alatt keletkezett? Az eredménytartalékot a keletkezés sorrendjében fel lehet használni. Ha kell kivát fizetni a "tőkekivonás" miatt, akkor 2023-tól visszalépne a társasági adó hatálya alá, ekkor viszont a kivás eredményt kell a kivás időszak alatt beszerzett tárgyi eszközök nettó értékével csökkenteni, a 2022. év eredménye nélkül?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

4. cikk / 13 Veszteségelhatárolás utolsó éve

Kérdés: Társaságunknak 2004-2014 között keletkezett elhatárolt veszteségei vannak. Mivel az üzleti évünk február 01-től január végéig tart, milyen módon érvényes ránk a 2030-as határidő? Az utolsó felhasználási lehetőség a 2029. gazdasági évre 2030. 01. 31-én, vagy a 2030. gazdasági évre (amely 2030-ban kezdődik) 2031. 01. 31-én?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

5. cikk / 13 Elhatárolt veszteség felhasználása a kivánál

Kérdés: A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe a kiva-adóalanyiság időszaka előtt, a társaságiadó-alanyiság időszaka alatt keletkezett negatív társaságiadó-alapjának azt a részét, amit a társaságiadó-alap vagy a kivaadóalap meghatározásakor, csökkentésként még nem vett figyelembe. Kiva-adóalanyiságunk kezdő időszaka a 2021. év. Továbbvihető-e a 2022. évre, a Tao-tv. előírásai szerint, a 2021. évben elévült, elhatárolt veszteség?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

6. cikk / 13 Ingatlan kiadása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor, ha a cégben van ingatlan, és az előző két évben veszteséges volt, az ingatlanárak növekedése következtében, ha az ingatlant eladják, akkor az előző kettő év vesztesége csökkenti a vállalkozásból kivehető összeget? Ha viszont az egyszemélyes tulajdonosnak természetben adják ki, akkor az ingatlan piaci értékét csökkentheti az előző évek veszteségével és a végelszámolás során felmerült költségekkel?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

7. cikk / 13 Csökkentő tételek kivaalanyiság megszűnésekor

Kérdés: Kivából kilépés esetén mit jelent pontosan a 2012. évi CXLVII. törvény 28. § (4a) bekezdésében megfogalmazottak szerint a kiva-adóalanyiság megszűnésekor elvégzett számításkor, hogy a nyereség/veszteség összegét csökkenteni kell az alábbi tételekkel?
1. Tárgyi eszközök kiva-adóalanyiság megszűnésekor fennálló könyv szerinti értéke;
2. Kiva-adóalanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség összege;
3. Megfizetett (fizetendő) kiva összege.
A 2-es pont esetén ez nem azt jelenti, hogy a veszteség duplán szerepel negatív összeggel, tekintve, hogy az előző évek nyereség/veszteség összegében már számításra került negatív előjellel?
A 3-as pont szerint a teljes kiva-adóalanyiság időszakában megfizetett (fizetendő) kivaösszeg a csökkentő tétel? Ha nem, akkor mi? Ha igen, akkor ez nem szintén duplikálás, hiszen a kiinduló összeg (nyereség/veszteség) már az ezzel csökkentett összeget jelenti.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

8. cikk / 13 Kiva veszteségleírása

Kérdés: 2018. évben kivaalanyként nagy értékű eszközberuházást valósítottunk meg, melynek összegével – a személyi jellegű kifizetések terhére – csökkentettük adóalapunkat, tekintettel a korábbi években még ta-alanyként keletkezett, nyilvántartott veszteségünkre. A beruházást hitelből finanszíroztuk. Csökkenthettük-e a teljes vételárral az adóalapot? Amennyiben csak az adóévben törlesztett összeget vonhattuk volna le, hol találjuk az erre vonatkozó jogszabályrészletet?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

9. cikk / 13 Nem realizált árfolyamveszteségre céltartalékképzés

Kérdés: Gondot okoz számunkra az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék számítása. Első Mit jelent a folyósítás? Ha egy hitelszerződés lejárt (végtörlesztés nélkül), és lejárat után a felek új szerződést kötnek a fennálló tartozásra, de pénzügyi mozgás nincs, akkor az új szerződés időpontja tekinthető-e folyósításnak? Forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódó hitelek esetén gyakran több időpontban történik a felvétel, sőt lehet, hogy közben már volt törlesztés is, és utána újra felvétel. Ilyen esetben a folyósítás napját hogyan lehet, kell értelmezni? Forgóeszközhitelek esetén általában egy keretösszeg rendelkezésre tartási időszak szerepel a megállapodásban, ami sokszor semmilyen kapcsolatban nem áll a tényleges törlesztéssel. Ilyen esetben a hitel futamidejét a keretösszeg rendelkezésre tartásának szerződés szerinti utolsó napjával kell meghatározni? A folyósítás napja itt is érdekes, mert sok esetben újrakötik lejáratkor ezeket a keretszerződéseket, ilyen esetben az új szerződés napja tekinthető a folyósítás napjának? Bevallom, egyenlegében folyamatosan változó (pl. rulírozó) devizahitelek esetén szinte lehetetlen matematikai képletekkel leírni a 41. § (4) bekezdésében megfogalmazottakat. Mi lehet a megoldás? Önök szerint hogyan kell a szükséges céltartalék összegét meghatározni ezekben az esetekben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

10. cikk / 13 Új beszerzett személygépkocsi kivás kft.-nél

Kérdés: Kivás kft. esetében új beruházásnak minősül a nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett új személygépkocsi, aminek még csak az első részlete lett kifizetve? Figyelembe lehet-e venni az új személygépkocsi már kifizetett lízingdíját mint új beruházást?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.