Kistehergépkocsi munkába járáshoz

Kérdés: Egy kft. 2 fő munkavállalója részére egy kistehergépkocsit biztosít kizárólag munkába járáshoz, Pápa-Veszprém útvonalon. A tankoláshoz tankolókártyát ad a kft., amit a kft. többi gépkocsijának tankolási számlájával együtt küld meg a Mol a kft. részére. Ezenkívül még lesznek egyéb költségszámlák a gépkocsival kapcsolatban. Milyen közterhei vannak ennek a "juttatásnak" mind a dolgozó, mind a cég részéről, és milyen könyvelési tételek kapcsolódnak hozzá? A kft. kivaalany.
Részlet a válaszából: […] ...elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg.(Kéziratzárás: 2024. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Családi gazdaság tagjainak iparűzésiadó-kötelezettsége

Kérdés: Egy 5 fős Őstermelők Családi Gazdaságának egyik tagja egyéni vállalkozó is. Emiatt nem adhatnak be közös iparűzésiadó-bevallást. Az egyéni vállalkozó tag a 2023-as adóévre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. A másik négy tag számára az általános módszer szerinti adóalap a kedvezőbb (a magas anyagköltség miatt), ezért ők nem választották 2023-ra a Htv. 39/A. §-a szerinti adózást. Lehetséges-e, hogy az őstermelésből származó bevételük után eltérő módszerrel adóznak az iparűzési adóban? A másik négy tag adhat-e le közös bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...a Htv. hivatkozott rendelkezése szerinti lehetőséggel, akkor azt csak a családi gazdaság egészére, mindegyik tagjára nézve tehetik meg.(Kéziratzárás: 2024. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Vásárolt telekre épített családi ház bérbeadása

Kérdés: Az építőipari cég megvásárolt telken családi házat kíván építeni, továbbértékesítési szándékkal. A családi ház több mint 300 négyzetméter lesz, így a cég 27%-os áfával tudja értékesíteni a magánszemélynek. Mi van abban az esetben, ha nem tudja a családi házat eladni, és a használatbavételi engedély után bérbe adja magánszemélynek? Akkor ezt a családi házat aktiválni kell, és a bérbe adott tárgyi eszközök között szerepeltetni? Aktiváláskor (miután saját tulajdonba kerül) a saját rezsis beruházás után a használatbavételkor meg kell fizetni az áfát 27%-kal? Ezt szerepeltetni kell az áfabevallásban is?
Részlet a válaszából: […] ...kell bevallani, amelyet levonásba is lehet helyezni, ha a cég a családi ház bérbeadásakor a bérleti díjra a 27%-os áfát felszámítja.(Kéziratzárás: 2024. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Követelésre 100%-ban értékvesztés, adóalap-csökkentés

Kérdés: Egy magyar gazdasági társaság több évig üzleti kapcsolatban állt egy német céggel, aki a vevője volt. Folyamatosan csúszásban állt a számlák kiegyenlítésével, de egy megállapodás alapján, ha a magyar cég benyújtott egy számlát, akkor a legrégebbit kiegyenlítette. 2023 májusában ezek a kiegyenlítések is elmaradtak, így további számlák beadása nem történt, a fennálló tartozások (2021-2023 közöttiek) behajtására pedig egy nemzetközi behajtócéghez fordult. A behajtócég semmilyen fórumon nem tudta velük a kapcsolatot felvenni, ezért részletes hiteljelentést kért, ami alapján kiderült, hogy a legrosszabb hitelminősítéssel rendelkezik a német cég, és 13 végrehajtási eljárás szerepel vele szemben, így sikeres végrehajtásra nincs esély. Ezek alapján a követelés teljes összegére 100% értékvesztést számolt el a magyar gazdasági társaság 2023. év végén, amivel az adóalapot megemelte. Lehetősége lesz-e a 2024-es taobevallásban a követelések 20%-át adóalap-csökkentő tételként beállítani? Ha igen, melyik értéknek kell a 20%-át venni? (Egyes követelések már többször is átértékelésre kerültek az adott üzleti évek végén.) Mivel a hitelező nem bízik abban, hogy bármekkora összeg is megtérül, nem kíván további lépéseket tenni, a felmerülő költségek miatt. Ebben az esetben elévüléskor kivezetheti-e (összevezetve a vevőkövetelést az értékvesztéssel) a könyvviteli nyilvántartásból a követeléseket? Keletkezik-e további adóvonzata az összevezetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás nem merül fel, akkor az adóévi adóalapjának megállapításakor nem kell adózás előtti eredményt növelő tételt alkalmazni.(Kéziratzárás: 2024. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Bérbe adott épületen végzett munkák minősítése

Kérdés: A bérbe adott raktárépületen a következő munkákat végezték el. A tető régi palafedését lecserélték tetőfedő lemezre úgy, hogy a tetőszerkezetet nem javították. A falak hibás vakolatát leverték, majd újravakolták. Ezután a falakat hőszigeteléssel látták el. Korábban nem volt hőszigetelés az épületen. Kicserélték a régi kaput újra. Az épületben villanybojlereket szereltek fel. Korábban gázzal állították elő a meleg vizet. Ezeket a munkákat karbantartásként vagy felújításként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...költsége (ideértve a vezetékek kiépítését is) pótlólagos beruházás. A fentieket műszaki szakvéleménnyel indokolt alátámasztani.(Kéziratzárás: 2024. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

13. havi bér, jutalom kivájának elhatárolása

Kérdés: A 13. havi béreket/jutalmakat/bónuszokat társaságunk eddig úgy könyvelte, hogy tartozik a bérköltség/bérjárulék és követel a passzív időbeli elhatárolás (T54-56 K48). 2023. 01. 01-től a társaság kivás lett, így nincs kapcsolódó bérjárulék, amit elhatároljunk. Viszont mi a helyzet a 13. havi bérek/jutalmak/bónuszok alapján fizetendő kivával? Azt is el kell határolni?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben, így az előző év utáni jutalomhoz kapcsolódó kisvállalati adó is elhatárolandó.(Kéziratzárás: 2024. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Beszerzési ár része a saját fuvarköltség?

Kérdés: Saját gépjárművel történő szállítás esetén is része a beszerzési árnak a fuvarköltség? Árukereskedelemmel foglalkozunk, és a megvásárolt árut saját járművekkel szállítjuk a raktárba. Ez esetben is a beszerzési ár részét képezi az áruhoz kapcsolódó saját fuvareszköz önköltségszámítás alapján meghatározott költsége? Úgy gondoljuk, amennyiben a megérkezett árut még a raktárba be kell rakodni, annak a költsége is a beszerzési ár része. Számviteli szempontból a T 2 - K 58, majd a T 8 - K 2 megoldás a helyes, ahogy a saját fuvar önköltsége a készletre, illetve az elábéra kerülne?
Részlet a válaszából: […] ...- K 582, és csak az egyedi áru értékesítésekor: T 814 - K 261, kapcsolódva az árbevételkénti elszámoláshoz: T 311, 381 - K 91-92, 467.(Kéziratzárás: 2024. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Havi záráshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Társaságunk a havi számviteliidőszak-zárás gyakorlatát szeretné megvalósítani annak érdekében, hogy a már lezárt időszak adatai és az arra épülő riportok tartalma ne változzon. A jelenlegi gyakorlatunkban azonban nem látjuk pontosan, hogy ezt hogyan tudjuk jól megvalósítani. Gyakran találkozunk késve érkezett szállítói számlával (ami a tárgyhónapot megelőző hónapokat érinti), és az is előfordul, hogy a vevőink részére nem tudunk időben számlát kiállítani. A jelenleg alkalmazott gyakorlat szerint a késve érkezett szállítói/alvállalkozói számlákat a tényleges teljesítés időpontjára könyveljük, azaz pl. a szeptemberi teljesítésre vonatkozó alvállalkozói számlát megkapjuk november 20-án, akkor a könyvelésben alvállalkozói teljesítésként és szállítói kötelezettségként ez a számla szeptemberre kerül könyvelésre. Hasonlóan a vevői oldalon: az előbb említett alvállalkozói számla továbbszámlázása november 21-én van, viszont a könyvelésbe vevőkövetelésként és árbevételként szeptemberi teljesítéssel. (A konkrét kérdéseket – az ismétlések elkerülése érdekében – a válaszban ismertetjük.)
Válasz: Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése az éves beszámoló elkészítéséhez feltétlenül szükséges határidőket rögzíti. A kérdés szerinti bizonylatok esetében: legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell azokat a könyvekben rögzíteni.
Részlet a válaszából: […] ...akkor is a teljesítés napjára, időszakára (hónapjára, negyed­évére) kell könyvelni. A kiállított bizonylat a teljesítés dokumentuma.(Kéziratzárás: 2023. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Többéves beruházás, felfüggesztett fejlesztés

Kérdés: Társaságunk a 2020. évben külső vállalkozások bevonásával többéves beruházást indított el, amelynek célja egy saját igényeknek megfelelő szoftver (rendszer) beszerzése, fejlesztése, amelyet a társaságunk kizárólag vállalkozási tevékenysége érdekében kíván használni. Ezen fejlesztések még nem kerültek aktiválásra, aktiválásig a felmerülő kiadásokat (bérköltség, szoftverfejlesztő vállalkozói díj, felhasznált szoftverek stb.) a (nem aktivált) vagyoni értékű jogok között tartjuk nyilván. A gazdasági körülmények megváltozása és egyéb indokok miatt a tervezett rendszer fejlesztését a 2023. évben – felső vezetői döntés alapján – felfüggesztették, és egy későbbi, bizonytalan időpontban egy másik, hasonló alternatív rendszer bevezetéséről fognak dönteni.
A társaság elképzelése szerint:
1. A felfüggesztett fejlesztések azon részei, amik a jövőben nem hasznosulnak, kivezetésre kerülnek a vagyoni értékű jogok közül terven felüli értékcsökkenésként. Ekkor a Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a társaságnak növelnie kell az adózás előtti eredményt az Szt. szerinti adózás előtti eredmény terhére (a mérlegfordulónappal vagy a kivezetés időpontjával) elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel. Míg a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti a terven felüli értékcsökkenés adóalapnál érvényesíthető összege a Tao-tv. 1. és 2. melléklete szerint.
2. A felfüggesztett fejlesztések azon részei, amik a jövőben szellemi értékként hasznosulnának, átsorolásra kerülnek a szellemi termékek közé, taohatásuk nincs.
3. A felfüggesztett fejlesztések azon részei, amelyek kapcsán nem egyértelműen dönthető el, hogy a jövőben a fejlesztések során hasznosíthatók-e, a (nem aktivált) vagyoni értékű jogok között maradnának a későbbi felülvizsgálati időpontig.
A kérdés az, hogy a társaság helyesen, a jogszabályi előírásoknak megfelelően jár-e el, amennyiben a fent leírtakat alkalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...már következik a kérdésükre a válasz, a társaság nem járt el helyesen, a jogszabályi előírásokat alapvetően nem vette figyelembe.(Kéziratzárás: 2023. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Kft. tulajdonosa elajándékozza a kft. tulajdonában lévő ingatlant

Kérdés: A kft. tulajdonában van egy ingatlan (lakás), amelyet bérbeadással hasznosít. Ha a kft. tulajdonosa elajándékozza egyenes ági rokonának ezt az ingatlant, a kft.-t milyen adók terhelik? Társasági adónál az ajándékozott összeg és a könyv szerinti érték különbözete a társasági adó alapja? A magánszemélynél pedig megjelenik az illeték? Ugyanez az eset a kivaadózású kft. esetében, az ajándékozással keletkezett esetleges haszon növeli a kivaalapot? Egyáltalán ez az ajándékozás megfelel a törvényben foglaltaknak?
Részlet a válaszából: […] ...levonható adó merült fel, akkor az ingyenes átadás áfafizetési kötelezettséget is eredményez az Áfa-tv. 11. és 68. §-ai szerint.(Kéziratzárás: 2023. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.
1
2
3
9