Jövedelem (nyereség)-minimum

Kérdés: A Tao-tv. 6. §-a (9) bekezdésének c) pontja alapján növelő tétel a minimumadó megállapításánál a tagi kölcsön átlagos állományának értéke. Ha a tárgyév december 31-én a tagikölcsön-kötelezettség összege nulla, akkor is növelni kell a minimumadó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...számított összes bevételt.Az adóévi napi átlagos kötelezettség megállapítása során számításba kell venni azon napokat is, amikor tagikölcsön-kötelezettség nem volt. Így az adóév (tárgyév) december 31-i napját is, amikor a tagi kölcsön összege nulla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Tagi kölcsön rendezése a végelszámolás előtt

Kérdés: A társaság végelszámolással szeretne megszűnni, azonban akadályozza ezt a tagi kölcsön miatt felmerülő illetékfizetési kötelezettség, valamint a keletkező társasági adó. A társasági adó is a tagi kölcsön miatt keletkezik, mivel a bevételt meg kell növelni azzal. Megszűnéskor is csak az előző évi veszteség 50%-át lehet figyelembe venni? Így illetéket és társasági adót is kell fizetni ugyanazon összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...alapvető követelmény az, hogy a hitelezők igényei kielégítésre kerüljenek. Hitelezői igénynek minősül a tagok (tulajdonosok) tagi kölcsön miatti követelése is. Ezt nem feltétlenül kell a végelszámolás előtt rendezni, de a tagi kölcsön miatti kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, a saját tőkéje 97,5 millió Ft. A tulajdonos 3 társaság, tulajdoni részarányuk 30-30-40%. A 40%-os, 1,2 millió Ft névértékű üzletrészt a társaság piaci áron, 39 millió Ft-ért visszavásárolta. Milyen társasági­adó-vonzata lenne, ha a társaság a visszavásárolt 40%-os üzletrészt 20-20%-os arányban a tulajdonosok részére térítésmentesen átadná? Esetleg kedvezőbb lenne, ha a visszavásárolt üzletrészt bevonnák, majd a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére megemelnék?
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegben kimutatott vagyoni helyzet az első esetben – a kívülálló számára – kedvezőtlenebb, a megnövekedett befektetést kölcsönforrás finanszírozza (a passzív időbeli elhatárolás). Kedvezőtlenebb képet eredményez az első variáció a kft.-nél is, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Szokásos piaci ár nyilvántartása

Kérdés: A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló PM rendelet 1. § (3) bekezdésének f) pontja értelmében: Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál; az összevonás tényétől függetlenül; az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. A bizonytalanság a kölcsönügyletek esetében merül fel részünkről. A transzferár-dokumentáció elkészítésekor mit kell az ügylet ellenértékének tekinteni: csak a felszámított kamatot, vagy a kamat és kölcsöntőke együttes összegét? Amennyiben társaságunk több kapcsolt viszonyban lévő vállalkozásának ad kölcsönt likviditási nehézségek áthidalása céljából, az adott kölcsönök összevonhatóságát milyen ismérvek határozzák meg: a felszámított kamat mértéke, a kölcsön összegének nagyságrendje, a futamidő?
Részlet a válaszából: […] ...transzferár-dokumentáció elkészítésekor az ügylet ellenértékének kölcsön esetén a felszámított kamatot kell tekinteni.A 22/2009. (X. 16.) PM rendelet szerint a szokásos piaci árra vonatkozó nyilvántartási kötelezettség több szerződésre összevontan is teljesíthető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Csekély összegű támogatás

Kérdés: Cégünk 2012. évben vásárolt egy telephelyet, melyet 2012 novemberétől 2013. május 2-ig felújított. A beruházáshoz, felújításhoz beruházási hitelt, hitelkeret kaptunk a banktól. 2012. évben a beruházás értéke 131 622 782 forint, melyből a felújítás összege: 8 864 945 forint. Üzemkörön belüli ingatlanra eső felújítás összege 7 215 268 forint, melyre a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján adóalap-kedvezményt érvényesítünk, így 721 527 forint adókedvezményt veszünk igénybe, mely de minimis támogatásnak minősül. A banktól kaptunk egy "Nyilatkozat támogatástartalomról kedvezményes kamatozású kölcsön miatt" című dokumentumot, mely szerint az állami támogatás kategóriája: D Csekély összegű támogatás. A kölcsön támogatástartalma: 34 869 505 HUF, 122 905,45 EUR, dátuma 2012. 10. 26. A hitelt 7 évre kaptuk. A társaságiadó-bevallás 1229-02 lapján ezen összeget és egyéb csekély összegű támogatásokat is szerepeltetek, a 200 000 eurós korlátot nem érjük el a három év alatt. A támogatásintenzitást hogyan tudom (30% + 20% = 50%) kiszámítani? Egyáltalán szükséges-e figyelni, mivel a beruházással kapcsolatban igénybe vett támogatások csekély összegű támogatások?
Részlet a válaszából: […] ...többéves futamidejű kedvezményes kamatozású kölcsön támogatástartalmát a támogatás megítélésének napján érvényes diszkontkamatlábbal jelenértékre kell számítani, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Kamatmentes kölcsön

Kérdés: Adott egy "A" és egy "B" kft. Az "A" kft. 50%-os tulajdonos a "B"-ben. Az "A" kft. adott 10 000 000 Ft kölcsönt "B"-nek kamatmentesen. Van-e valamilyen adóalap-növelő tétel bármelyik kft.-ben a fel nem számított kamat miatt?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódik. "B" kft.-nek ugyanis a Tao-tv. 8. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettség meghatározásakor a kamatmentes kölcsönt is számításba kell vennie, és ha fennáll az alultőkésítés, akkor – függetlenül attól, hogy nincs kamatfelszámítás –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Alultőkésítés példákkal

Kérdés: Az alultőkésítési szabályt szíveskedjenek több példán keresztül is bemutatni, mert úgy tudom, sok könyvelő elfeledkezik ennek az alkalmazásáról.
Részlet a válaszából: […] ...állománya: 5000 E Ft x 92 nap = 460 000 E Ft/365 nap = 1 260 274 Ft ≈ 1260 E Ft.1. példa1000 FtMegnevezés 2013. adóévi adatKapott kölcsön 2013. január 1. – június 30. 5000Kapott kölcsön 2013. július 1. – 2013. december 31. 2500Kapott kölcsön "X" banktól2013...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Magánszemélynek adott kölcsön kamata

Kérdés: A cég magánszeméllyel szemben fennálló követelése tekintetében szükséges-e a korábbi években felszámított, de még meg nem fizetett kamatra is kamatot számítania, hogy a magánszemélynek ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelme? Szükséges-e a kamatot évente tőkésíteni?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt tisztázandó! A magánszemélynek adott kölcsönt is a két fél által aláírt kölcsönszerződéssel kell alátámasztani. A kölcsönszerződésben rögzíteni kell – többek között – azt is, hogy kamatot kell fizetni, annak a mértékét, továbbá azt, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Alultőkésítés

Kérdés: A jegyzett tőke 20 000 E Ft, a saját tőke 14 461 E Ft. Beruházásra kaptam egy másik cégemtől kölcsönt, amire december 31-ével kiszámlázott 11 419 E Ft kamatot, amit aktiváltam a beruházásra. Ebben az esetben kell alkalmaznom az alultőkésítés szabályait vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének j) pontja egyértelműen fogalmaz, amikor előírja, hogy az adózás előtti eredményt a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség nélkül számított kötelezettségnek a saját tőke háromszorosát meghaladó összegével arányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Kis- és középvállalkozások adókedvezménye

Kérdés: Az E kft. 2008-2010-ben elektronikai tesztközpontot épített bankhitel igénybevételével. 2010-ben a tesztközpontot használatba vette, a beruházási bankhitelt felhasználta, a felhasználással a bank felé elszámolt.
A bankhitel feltételei miatti kötöttségek azonban túlzottak voltak. Piaci alku nyomán előnyösebb konstrukció született: E kft. tulajdonosai, A kft., B kft. és C kft. egyenként vettek fel bankhitelt. Ezt a tulajdonosi arányoknak megfelelően, kölcsönként odaadták E kft.-nek, aki ebből végtörlesztette a beruházási hitelét. E kft. törleszti a tulajdonosok felé a kölcsönét, és a tulajdonosainak a kölcsön után piaci mértékű kamatot fizet. Szeretné a 2012-es társaságiadó-bevallásában a Tao-tv. 22/A. § szerinti adókedvezményt érvényesíteni a tulajdonosai felé megfizetett kamat után. Megteheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...visszafizetésére igazoltan felvett más hitel) kamata után illeti meg. A rendelkezés szerint a hitel visszafizetésére felvett hitel (és nem kölcsön) után jár az adókedvezmény akkor, ha azt pénzügyi intézmény nyújtotta a beruházást megvalósítónak. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.
1
2
3
9