Tagi kölcsön kamata külföldi magánszemélynek

Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?
Részlet a válaszából: […] ...kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. Az Egyezmény nemzetközi szerződésnek minősül. A tagi kölcsön után fizetett összeg az Egyezmény 11. cikk 3. pontja szerint, és az Szja-tv. 2. § (5) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Magánszemélynek adott kölcsön kapott kamata

Kérdés: "A" magánszemély "Z" magánszemélynek szerződés alapján egy nagyobb pénzösszeget ad kölcsön. "Z" magánszemély 1. esetben havonta, 2. esetben évente kamatot fizet "A" magánszemélynek. A kamatlábat a felek előre rögzítik. (A kamatban részesülő magánszemély semmilyen költséget nem számol el!) A magánszemélytől kapott kamat után a magánszemély hogyan adózik? Mennyi szja-t és ehót kell fizetnie? (Kell-e más járulékot fizetnie?) A fizetendő szja-t (és esetlegesen ehót) 1. és 2. esetben mikor kell bevallania és megfizetnie? Az adóhatóságnak be kell-e jelenteni a kölcsön adott pénzösszeget? Az Szja-tv. 29. §-ának (1) bekezdése szerint a kamatban részesülő magánszemély tekintheti-e a kapott kamat 78%-át adóalapnak, ha ő fizeti be maga után az ehót és az szja-t, továbbá költséget nem számol el? A fenti esetben mikor keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ..."A" magánszemély "Z" magánszemélynek szerződés alapjánegy nagyobb pénzösszeget ad kölcsön, akkor a kapott kamat egyéb jövedelemnekminősül, mivel kamatnak csak az számít, amit az Szja-tv. kamat­jövedelemrevonatkozó rendelkezése (Szja-tv. 65. §) ennek minősít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Pénzdíjak adó- és járulékterhei

Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott, az alábbiakban felsorolt jövedelmek után:a) az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél – ide nemértve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény2. §-a (6) bekezdésének d) pontjában és (7) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Magánszemély kamatjövedelme

Kérdés: Kft.-nek a tagságától független magánszemély adott kölcsönt, mely után "kamatot" fizetünk. A kérdésem, hogy ez a jövedelem a magánszemély összevonandó jövedelmei alá tartozik-e, és a kifizetéskor adóelőleget kell vonnom tőle? A kifizetéssel kapcsolatosan a kft.-t százalékos eho-kötelezettség (11%) terheli-e? Ez az eljárás a 2006. szeptember 1-jét megelőző időszakban is így volt-e?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől hatályosszemélyijövedelemadó-törvény rendelkezései szerint nem kamatjövedelem amagánszemély által a társaságnak adott kölcsönre fizetett kamat, hanem azt ajogviszony alapján kell adózás alá vonni. A kérdéses esetben a kifizetett kamategyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek

Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
Részlet a válaszából: […] ...a következő jövedelmeket kell figyelembe venni: – vállalkozásból kivont jövedelem,– értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,– 25, illetve 35 százalékos adóterhet viselő osztalék,vállalkozóiosztalék-alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a választ azzal kell kezdeni, hogy a beltag és abt. között a tagi kölcsön nyújtását kölcsönszerződésbe kellett akölcsönnyújtáskor foglalni. A kölcsönszerződésnek legalább a következőket kelletttartalmaznia: a tagi kölcsön összegét, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Munkáltatói befizetés önsegélyező pénztárba

Kérdés: A kft. munkavállalói részére önsegélyező pénztárba minimálbér alatti összeget utal át. A dolgozók az önsegélyező pénztártól a bankszámlájukra megkapják a kft. által átutalt összeg 87 százalékát. A dolgozóink az önsegélyező pénztár felé igazolják a támogatás jogosságát, pl. időskorúak támogatása nyugdíjazásról szóló határozattal, iskoláztatási támogatás iskolalátogatási igazolással. Az önsegélyező pénztár által átutalt összeg felhasználásáról igazolást nem kérnek. Kell-e ilyen esetben a kft.-nek vagy a dolgozónak adót, járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztár szolgáltatásaakkor adómentes, ha az alapszabályában rögzített szolgáltatás megfelel az Öpt.10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak, azaz ide tartozhat– a munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...az egyes jövedelemtípusok, a harmadikban pedig a kettős adóztatás kiküszöbölésére szolgáló módszer, az egyeztető eljárás és a kölcsönös tájékoztatás kötelezettsége található. A kettős adóztatás elkerülésére megkötött egyezményeink is ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.