Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...saját erőt (pénzeszközt) közösen biztosították. Ezt a közösen történő biztosítást megtehetik úgy, hogy a "B" és "C" társaság kölcsönt nyújt "A" társaságnak, de megtehetik úgy is, hogy a "B" és "C" társaság véglegesen nyújtja a szükséges pénzeszközt, sőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Pénzdíjak adó- és járulékterhei

Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott, az alábbiakban felsorolt jövedelmek után:a) az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél – ide nemértve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény2. §-a (6) bekezdésének d) pontjában és (7) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Kis összegű osztalék után eho

Kérdés: Részvénytársaságunk magánszemély részvényeseinek kis összegű – 100 Ft-tól 4 000 Ft-ig – 25%-os szja alá tartozó osztalékjövedelmet fizet ki, kb. 5 000 főnek. Az szja-t levonjuk a kifizetéskor. Az Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta, a magánszemély nem köteles bevallani. Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a bevallási kötelezettség alá tartozó osztalékjövedelem után 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A magánszemélyek nem érik el az Eho-törvény 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék felső határát. Kérdésünk az 1998. évi LXVI. Eho-tv.-re vonatkozik. A fent említett ilyen kis összegű osztalékjövedelem után kell-e a magánszemélynek 14%-os ehot fizetni, illetve a kifizetőnek azt levonni?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben megszerzett,bevallási kötelezettség alá tartozóa) vállalkozásból kivont jövedelem (Szja-tv. 68. §),b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem (Szja tv.65/A. §),c) 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék(Szja-tv. 66. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)

Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
Részlet a válaszából: […] ...szerint külön adózó, bevallási kötelezettségalá tartozó:– vállalkozásból kivont jövedelem (Szja-tv. 68. §),– értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem (Szja-tv.65/A. §),– 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék(Szja-tv. 66. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek

Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
Részlet a válaszából: […] ...a következő jövedelmeket kell figyelembe venni: – vállalkozásból kivont jövedelem,– értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,– 25, illetve 35 százalékos adóterhet viselő osztalék,vállalkozóiosztalék-alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Cégautóadó: szja, áfa, tao

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó általános forgalmi adó.Az adó megfizetésére kötelezett üzemben tartónak minősül az a kifizető, amely (aki) az üzletszerű kölcsönzést, bérbeadást, lízingbeadást folytató kifizető (a továbbiakban: bérbeadó) személygépkocsiját olyan szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.