Kapcsolt vállalkozások között elengedett osztalék

Kérdés: Ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, akkor az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét az osztalékot megállapító társaságnak az elengedés időpontjával az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatnia. Az elengedett osztalékot a tulajdonos társaságnál egyéb ráfordításra vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítására kell könyvelni? (A kérdés azért merült fel, mert a kapott osztalék előírása a pénzügyi műveletek bevételei között szerepel.)
Részlet a válaszából: […] ...engedi el a tulajdonos társaság. A 368. számlán kimutatott – járó osztalék miatti – követelés nem minősíthető tartósan adott kölcsönnek, tartós követelésnek, ugyanakkor pénzügyi művelethez (osztalékfizetéshez) kapcsolódik, így ezen követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Elengedett követelés, kötelezettség

Kérdés: Ha két kapcsolt vállalkozás között van követelés, de az egyik kapcsolódó vállalkozás nem tudja visszafizetni a kötelezettségét, mert nagyberuházást hajtott végre, és nincs lehetősége a kölcsönök visszafizetésére, ezért elengedjük neki követelésünket, akkor milyen adóvonzatai vannak a két vállalkozásnak az Szt. és Tao-tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...és a kötelezettséget alapítványnak, társadalmi szervezetnek, köztestületnek, egyháznak, lakásszövetkezetnek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak és ellenőrzött külföldi társaságnak nem minősülő adózó vagy magánszemély engedte el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Követelés elengedésének illetéke

Kérdés: Az "X" kft. tagi kölcsönt nyújtott a "Z" kft.-nek. ("X" kft.-nek 11 százalék részesedése van a "Z" kft.-ben.) 2010 áprilisában az "X" kft. eladja üzletrészét "H" kft.-nek. Az "X" kft. által 2009-ben nyújtott 1500 ezer forint tagi kölcsönt+kamatát hitellé minősítették az üzletrész eladása után. 2010. szeptember hónapban az "X" kft. és a "Z" kft. megállapodtak, hogy a hitellé minősített tagi kölcsönt az "X" kft. elengedi. Az üzletrész eladása után már nem lesz kapcsolt vállalkozási jogviszony az "X" kft. és a "Z" kft. között. A "Z" kft.-nek kell-e illetéket fizetnie? Be kell-e jelenteni 30 napon belül az APEH-nak?
Részlet a válaszából: […] ...így csak feltételezni tudjuk, hogy az "X" kft.és a "Z" kft. nincs kapcsolt vállalkozási jogviszonyban. Feltételezzük továbbá,hogy a tagi kölcsön átminősítése hitellé a kölcsönszerződésnek a Ptk. szerintimódosításával történt.Az illetéktörvény (Itv.) 11. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Devizakölcsön visszafizetése más devizában

Kérdés: A 100%-ban külföldi anyavállalat tulajdonában lévő magyar gazdasági társaság (leányvállalat) 2010. 01. 01-től áttért az euróban történő könyvvezetésre. Az anyavállalat – megállapodás alapján – USD-t és japán jent adott át leányvállalatának a szállítói tartozások kiegyenlítésére, amelyet a folyósítást követő napon euróban kell visszafizetnie, meghatározva a visszafizetendő euró összegét is. Ha a visszafizetés elmarad, az anyavállalat euróban kamatot számít fel. Jelenleg a leányvállalat a fentiek szerint átvett devizát a folyósított devizanemben, a bekerülés napjára vonatkozó MNB-árfolyamon átszámított euróértéken veszi nyilvántartásba, és az anyavállalat felé ugyanezen euróértéken tartja nyilván az USD és a japán jen miatti kötelezettséget. Ebből az következik, hogy a beszámoló fordulónapján a kötelezettséget mint devizás tételt értékelnie kell. Helyes-e az az álláspont, hogy a leányvállalatnak az USD és a japán jen összegét, mint euróért vásárolt devizát, a megállapodásban rögzített, mint ténylegesen fizetett euró alapján meghatározott nyilvántartásba vételi árfolyamon kell nyilvántartásba vennie, és a megállapodásban rögzített euró jelenik meg a leányvállalat könyveiben, mint az anyavállalattal szembeni kötelezettség? Ebben az esetben az éves beszámoló fordulónapján az euróban fennálló tartozást nem kell értékelni, mint más devizanemben fennálló tartozást.
Részlet a válaszából: […] ...az,hogy az álláspont nem helyes, mert a leányvállalat nem USD-t és japán jentvásárolt euróért, hanem USD-t és japán jent kapott, mint kölcsönt, amelyeteuróban kell visszafizetni.Az Szt. 60. §-a (1) bekezdésének első fordulatát kell azadott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Ajándékozási illeték végelszámolás esetén

Kérdés: A 100%-ban külföldi tulajdonban lévő kft. jelentős vevője 2006 óta felszámolási eljárás alatt áll. A felszámoló nyilatkozata alapján a 16 millió forintot meghaladó követelés megtérülése nem várható. Ezért a külföldi tulajdonos 2009 januárjában bejelentette a kft. végelszámolással való megszüntetését. A kft.-nek nincs az állammal és más belföldi szállítóval szemben tartozása. Külföldi kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kölcsöntartása 80 ezer euró, szállítói tartozása 160 ezer euró, míg kapcsolt vállalkozásoktól 2006 előtti áruszállításból származó követelése 140 ezer euró. A tartozások és a követelések beszámítására nincs lehetőség. Pénzügyi rendezésre a végelszámolás alatt álló kft. forráshiány miatt nem képes. A végelszámoláshoz kapcsolódóan várhatóan mindenki lemond az egymással szembeni tartozásáról, követeléséről. A kft. saját tőkéje negatív, és várhatóan a végelszámolást követően sem lesz több a 3 millió Ft összegű jegyzett tőkénél. Kell-e ajándékozási illetéket fizetnie az elengedett kötelezettségek miatt a végelszámolás alatt álló, megszűnő belföldi kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány megjegyzés a kérdésben foglaltakhozkapcsolódóan. A kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos követelések éskötelezettségek egyenlege 100 ezer euró, ami 300 Ft/euró árfolyammal számolva30 millió forint kötelezettséget jelent. A felszámolás alatt lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...kell megtartani. Ezen előírásokból ki kell emelni, hogy atartozásátvállalás alapvetően a jogosult (a szállító, a hitelt, a kölcsöntnyújtó, az adóhatóság stb.) hozzájárulásával történhet.Annál a társaságnál, amelynek a tartozásait egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Elengedett kötelezettség

Kérdés: Külföldi illetőségű (a céggel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) magánszemély tagi kölcsönt ad cégének több éven keresztül kamatra. A szerződés szerinti kamatot a cég nem fizette meg, de elszámolta ráfordításként és kötelezettségként mutatta ki. 2001-ben a kölcsönadó elengedi a kamatkötelezettséget. Csökkentheti-e a cég az elengedett kamat teljes összegével az adózás előtti eredményét, függetlenül attól, hogy melyik évben számolta el azt az eredmény terhére? Van-e valamilyen korlát az adóalap-csökkentés lehetőségére, mértékére?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi illetőségű magánszemély tulajdonossal kötött kölcsönszerződésben rögzített mértékű kamatot a tagi kölcsön után is – legkésőbb az üzleti év végével – el kell számolni. Kötelezettségként azonban csak akkor mutatható ki, ha a szerződés szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.