Arányosítással megosztott, le nem vonható áfa

Kérdés: Arányosítással megosztott, le nem vonható áfa számviteli kezelésével kapcsolatos a kérdésem. Az Szt. 47. §-a (3) bekezdésének hatályos előírása alapján a bekerülési (beszerzési) érték tekintetében a közvetlen hozzárendelhetőség elsődleges követelmény, ezért a törvénymódosítás rögzíti, hogy az egyéb módszerekkel történő megosztás esetén sem lehet a bekerülési érték része az áfa megosztott, le nem vonható hányada, az így le nem vonható áfát egyéb ráfordításként kell elszámolni. A telefonszámla 30%-ára eső le nem vonható áfát telefonköltségként vagy egyéb ráfordításként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a telefonszámla 30%-ára jutó le nem vonható áfát egyéb ráfordításként kell könyvelni.Az Szt. 47. §-ának (3) bekezdését módosító, a 2021. évi LXIX. törvény 147. §-ának 2. pontja szerinti rendelkezés a hivatkozott bekezdésből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Áfakövetelés lejárata

Kérdés: 2004. évben alakult a bt. Az alakulás évében felmerült beruházások áfáját és az alakulás költségeivel kapcsolatos számlákban foglalt áfát levonásba helyezte. Árbevétel hiányában ténylegesen levonni nem tudta, azóta is átvihető követelésként szerepel az áfabevallásban, a könyvekben. Ennek az áfakövetelésnek van-e lejárata, és ha van, mikor jár le? A lejáratot az áfabevallásban hogyan kell rendezni? Ha nincs lejárata, a végelszámolás befejezésekor ez az áfa visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volnatenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volnafizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetésvisszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

A le nem vonható áfa utólagos módosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
Részlet a válaszából: […] ...Az egyszeres könyvvitelt vezető a le nem vonható áfát, ha az nem része a bekerülési értéknek, az egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások között számolja el az előzetesen felszámított áfa pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.