Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...és kulturális költségek, kimutatása az 554. számlán.A jóléti és kulturális költségeket külön jogszabály nem nevesíti.Jóléti és kulturális költség jellegű tételek a számviteli törvény szerinti személyi jellegű egyéb kifizetések között:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Munkavállalói csoportok béren kívüli juttatása

Kérdés: Társaságunk 2006 óta szabályzatban határozta meg a munkavállalói béren kívüli juttatási rendszerét és az elszámolás módját. A szabályzatot a szakszervezet is jóváhagyta. A munkavállalói csoportok egységes havi keretösszeggel rendelkeznek. 2019. évre kialakított szabályzatunk jövedelemként adózó választható elemként tartalmazná a készpénz juttatását is, maximálva a havi keretösszeg bizonyos százalékában. Az így meghatározott készpénzjuttatási keretből a munkáltató a munkavállalókat terhelő adót és járulékot levonja, a bruttó készpénzköltségkeret összege után a szociális hozzájárulási adót megfizeti. A juttatást a munkavállaló munkabérutalásra szolgáló bankszámlájára, havonta a munkabérfizetéssel egy időben utaljuk át. Az így adott készpénzjuttatás számvitelileg elszámolható-e – hasonlóan az önkéntes pénztári hozzájáruláshoz – személyi jellegű egyéb kifizetésként, vagy a bérköltségbe tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...terjedelmében idéztük. A rövid válasz az, hogy a leírt módon adott készpénzjuttatás sem személyi jellegű egyéb kifizetésként, sem bérköltségként nem számolható el.A Számviteli Levelek 390. számában a 7672. kérdésre adott válaszban leírtuk, hogy 2019. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...kell adózni (például a HVG adó- és tb-különszámában is). Ez azonban nem ad arra választ, hogy mi az, amit bérként kell adózni (bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetés vagy valami más). Az értelmezést alátámasztó, egyértelmű jogszabályi előírás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása

Kérdés: Kérem segítségüket arra vonatkozóan, hogy hol érhető el, hogyan teljesíthető a 2011 de­cemberében újrainduló magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása a pénztáraknak! Több nyugdíjpénztár honlapján sem találtam nyomtatványt vagy segédletet erre vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] ...és a magánnyugdíjpénztár-tagok közteherfizetése, hanemmindenkinek egységesen meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot aköltségvetés felé. A magánnyugdíjpénztárak, illetve a pénztári tagságoktermészetesen még nem szűntek meg. A már hivatkozott 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Tévesen átutalt önkéntes nyugdíjpénztári befizetés

Kérdés: Cégünknél a dolgozók munkabérükön felül (nem a cafeteria keretében) a bérük 6,75%-ának megfelelő önkéntes nyugdíjpénztári befizetést is kapnak, amennyiben van nyugdíjpénztári tagságuk. Egyik dolgozónk hónapokkal ezelőtt megszüntette tagságát, de erről cégünket nem értékesítette. Akkor értesültünk erről, amikor a pénz a bankszámlára visszaérkezett. A visszajött pénzt a 4. számlaosztályban könyveltem, és kértem a bérszámfejtő céget, hogy a következő bérfeladásban korrigálja a költséget. Azt a választ kaptam, hogy ők nem tudják korrigálni, a banki tételt költségcsökkentőként kell könyvelni. Helyes-e ez így?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a könyvviteli nyilvántartásokba csakszabályszerű bizonylat alapján szabad a gazdasági eseményeket rögzíteni, avisszaérkezett pénz költségkénti elszámolásának a helyesbítését is az eredetibizonylat (a bérfeladás) korrekciójával kell elvégezni. (A banki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Nyugdíjpénztári befizetés adómentes mérték felett

Kérdés: A 3445. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – nem helytálló, hogy az adómentes mértéken felül adott nyugdíjpénztári befizetés a bérköltségek között könyvelendő. Az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésében az szerepel, hogy a bérköltség meghatározása a statisztikai besorolástól függ, a személyi jövedelemadó esetleges kötelezettsége érdektelen. Ebből következően, ha az adómentes kifizetés a személyi jellegű kifizetések közé könyvelendő, akkor az adóköteles rész sem kerülhet máshová.
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kezdjük, az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésébennem az szerepel, hogy a bérköltség meghatározása a statisztikai besorolástólfügg, hanem az, hogy a bérköltség elemeiben megfelel a statisztikaielszámolások szerinti keresetnek. (A munkaügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Nyugdíjpénztári befizetés adómentes mérték felett

Kérdés: Társaságunk dolgozóinak az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, az adómentes mérték felett. Hogyan történik ennek a könyvelése? Például 100 ezer forintos befizetésből 32 750 forint az adó- és járulékmentes?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékok vonatkozásában. Ebből következően tehátaz önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett (a példában 67 250 Ft) összeget isbérköltségként kell elszámolni a jövedelemelszámolási számlával szemben, majdaz átutalással a jövedelemelszámolási számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.