3 talált cikk az őrzés-védés , költség kifejezésre

Kérdés: Társaságunk egy bevásárlóközpontot működtet, s a bérleti szerződés a bérleti díj mellett különféle (üzemeltetési) költségek megfizetésére is kötelezi a bérlőt. A bérlőre terhelt költségek két csoportba oszthatók. Az első csoportot a bérlő tényleges fogyasztása alapján átterhelt közüzemi díjak (villamos energia, földgáz, víz, szennyvízszolgáltatás) alkotják, a második csoportba a bevásárlóközpont fenntartásával kapcsolatos üzemeltetési költségek négyzetméter-arányosan történő továbbhárításából eredő díjrészek sorolhatók. Ez utóbbi csoport két további alkategóriára bontható: az épület közös használatú helyiségeinek üzemeltetetésével (takarítással, karbantartással, őrzéssel összefüggő), illetve a menedzsmentfeladatok (ügyintézés, számlázás, egyéb adminisztrációs feladatok) ellátásával kapcsolatos költségekre. A közüzemi költségeket a számla melléklete tételesen lebontva tartalmazza, az üzemeltetési költségeket egy összegben számlázzuk ki, de visszakövethető, hogy az egyes költségeket miképp kalkuláltuk. A helyi iparűzési adó szempontjából a közvetített szolgáltatások értékének definíciójával összhangban alkalmazható-e a négyzetméter-arányos díjszabás az üzemeltetési költségek felosztásához?

Kérdés: Az üzemeltetésre átadott intézmény üzemeltetése során az üzemeltető által igénybe vett szolgáltatások költségei az üzemeltetőnél elszámolhatók-e a közvetített szolgáltatások értékeként? Az intézmény üzemeltetését az üzemeltető végzi. Az üzemeltető az üzemeltetési feladatok ellátásáért, az állandó összegben meghatározott üzemeltetési átalányt havi rendszerességgel számlázza. A megfizetett üzemeltetési átalány az üzemeltető árbevétele. Az üzemeltetési szerződésben rögzítették, hogy az üzemeltető az üzemeltetési feladatok ellátása során felmerült kiadásait az üzemeltető saját költségén köteles megfizetni.

Kérdés: Egy bt. fő tevékenységi köre az őrzés-védés és takarítás. Olyan vállalkozásoknál vállal a bt. őrző-védő feladatokat, ahol akár utcai viseletre is alkalmas ruhában látja el feladatkörét a cég (nincs emblémával ellátva a ruha). Az egyik cég egy sportruházati bolt (ott edzőcipőbe, szabadidőruhába öltöznek), a cég alkalmazottainak arculatához és öltözködéséhez igazodva, a másik egy kozmetikumokat forgalmazó cég, ahol szövetnadrág, ing és nyakkendő az előírás. Ezen öltözékek (utcai cipő, sportcipő, szabadidőruha, zakó stb.) munkaruhának minősülnek-e, elszámolhatók-e adómentesen költségként? És a bt. csak a belső szabályzatában írja elő az egy évben vásárolható munkaruha darabszámát és összegét? Vannak ésszerű határai az egy főre jutó munkaruházat elszámolhatóságának éves szinten?