36 cikk rendezése:
1. cikk / 36 Devizás bérleti díj kifizetése magánszemélynek
Kérdés: Cégünk a 2023. évben adószámmal nem rendelkező magánszemélytől bérelne lakást iroda céljára. A bérleti díj a szerződés szerint euróban kerül meghatározásra. Ismereteink szerint cégünknek ebben az esetben kifizetőként havonta meg kell állapítani az adóelőleget, levonni és befizetni az adóhatóság részére. Az adóelőleg alapjának meghatározása 10%-os költséghányaddal történik, a nettó bérleti díj megfizetésére euróban kerül sor. A bruttó bérleti díj és az adóalap forintban történő meghatározásakor milyen árfolyamot kell használnunk? A nettó bérleti díj forintban történő meghatározását követően milyen árfolyam alapján szükséges azt euróra visszaváltani, hogy el tudjuk utalni a bérbeadónak? Mindezek megállapítása melyik pontos jogszabályhely alapján történik?
2. cikk / 36 Feles bérleti szerződéssel termény átadása
Kérdés: Társaságunk mikrogazdálkodó, áfa- és kivaalany, kettős könyvvitel szerint az 5. számlaosztályban számolja el a költségeit. 2018-ban szántóföld művelésére feles bérleti szerződést kötött több magánszeméllyel. A feles bérleti szerződés alapján a megtermelt termény 20%-át a bérbeadónak kell átadnunk. Milyen számviteli, elszámolási, könyvelési tételeket kell elvégeznünk, illetve milyen adózási (áfa, kiva, szja stb.) szabályokat kell alkalmaznunk?
3. cikk / 36 Munkásszálló számlái szerinti áfa levonhatósága
Kérdés: A külföldi tulajdonú kft. speciális tudású külföldi munkavállalókat hoz Magyarországra, akiknek ingyen munkásszállást biztosít. Magyar munkavállalókat a speciális tudásigény miatt nem tudnak felvenni. A külföldi munkavállalóknak más EU-s országban van az állandó lakhelyük. A munkásszállót üzemeltető számlát ad a kft.-nek. Levonható-e a számla áfatartalma? Értelmezésünk szerint az ingyenesség miatt nem lehetne levonni az áfát, de mivel a munkáltató helyzete szerint más lehetőség nincs e munkaerő biztosítására, ezért a vállalkozás érdekében felmerült költségről van szó, tehát levonható az áfa is.
4. cikk / 36 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.
Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
5. cikk / 36 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
6. cikk / 36 Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
7. cikk / 36 Adómentes juttatások elszámolása
Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
8. cikk / 36 Elszámolás a feles földbérleti díjjal
Kérdés: Hogyan számoljuk el a feles földbérleti díjat?
9. cikk / 36 Feles bérleti szerződés adózása 2018-ban
Kérdés: Feles bérlet adózása a bérbevevő és a bérbeadó részéről.
10. cikk / 36 Ügyvezető részére bérelt lakás
Kérdés: "A" kft. ügyvezetője kettős állampolgár, akinek az állandó lakóhelye az EU másik tagállamában van. Munkaszerződéssel látja el a feladatát 40 órás munkaviszonyban "A" kft.-ben, amely a kft. székhelyén egy lakást bérel számára. A bérleti szerződés a bérbeadó és a kft. között jött létre, így a havi bérleti díjat a kft. fizeti, számla ellenében. A lakás rezsiköltségeit szintén a kft. fizeti, a cég nevére szóló számlák ellenében. A lakás- és rezsiköltségek után a kft.-nek milyen adófizetési kötelezettségei vannak, valamint a rezsiszámlák áfatartalmát levonásba helyezheti-e, ha csak adóköteles tevékenységet folytat? Az ügyvezetőnek mint magánszemélynek kell-e viselnie valamilyen adóterhet?