Visszlízingelt készletek az iparűzési adónál

Kérdés: Az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése 2013. január 1-től szigorító intézkedésként az eladott áruk beszerzési értékét (elábé) és a közvetített szolgáltatások értékét csak sávosan engedi meg levonni. Az arányosítás főként a nagykereskedelemmel foglalkozó cégeket érintő, az adóalap védelmét szolgáló előírás. Ugyanakkor a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értéke bizonyos esetekben csak technikai jellegű elszámolásokat tartalmaz, növelve az iparűzési adó összegét, így nem szolgálja az arányos és igazságos közteherviselést. Nagykereskedelemben gyakori finanszírozási forma, hogy a finanszírozó pénzintézetek a kereskedő raktári készletének finanszírozására zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötnek. Számviteli elszámolása és áfatörvénybeli kezelése a termékértékesítés szabályai szerint történik. Ebben az esetben a nagykereskedő beszerzési áron eladja a raktáron lévő készletét a lízingcégnek, amely a lízingszerződés alapján szintén nagykereskedelmi áron visszaszámlázza azt. A lízingelt eszközt újra készletre veszik, és a kereskedő később értékesíti tényleges vevői felé, amikor is a lízingszerződést felbontották. A lízingszerződés megkötésekor végrehajtott számlázással a nagykereskedő árbevétele megnövekszik a beszerzési áron kiszámlázott összeggel, egyidejűleg az eladott áruk beszerzési értéke is nő a beszerzési áron eladott készlet értékével. Mivel eredményt nem realizál e műveleten, úgy lenne indokolt, hogy adóznia se kelljen, azonban az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése szerinti arányosítás miatt mégis keletkezik adóalap, a bevétel 15-25-30%-os mértékében. Be kell-e vonni az arányosításba a lízingcéggel a finanszírozás miatt könyvelendő technikai elábét, hiszen a könyvelésre nem tényleges kereskedelmi forgalom miatt kerül sor? Csak azért történik az elszámolás, hogy a könyvekben a lízingszerződés alapján kapott finanszírozási forrás – a lízingtartozás – megjelenjen.
Részlet a válaszából: […] ...szintén nem készlet a tárgya, hanem tárgyi eszköz). Így ezen, a felek által vélhetően közös akarattal kialakított konstrukció költségei közé számít az az iparűzésiadó-többlet, amely abból adódik, hogy a nagykereskedő kétszer adja el ugyanazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Munkaszámra el nem számolt tétel

Kérdés: A kiadónál 2013. évben előfordult, hogy nem minden könyvelési művelet került X munkaszámra, csak a banki tételek, a megbízási díj elszámolása nem lett elkülönítve, hanem a többi megbízási díjjal együtt számolták el. Ezt 2015-ben hogyan lehet módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...a kiadó miért kíván módosítani 2 évvel később.A kiadónál – feltételezzük, hogy – a munkaszámra egy-egy kiadvánnyal kapcsolatos költségeket rögzítik, a kiadvány közvetlen önköltségének meghatározása céljából. Ha valamely tétel a munkaszámra nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Áfahiány könyvelése

Kérdés: Az adózó terhére, illetve javára az áfabevallásban szereplő összeghez képest eltérést, adótöbbletet-adóhiányt állapított meg az APEH. Helyesen könyveltünk-e, ha az adóhiányt költségként, az adótöbbletet egyéb bevételként számoltuk el?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehetett levonni, akkor az áfa az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a bekerülési érték része, és mint ilyent, anyagköltségként, illetve igénybe vett szolgáltatás költségeként kell a következők szerint elszámolni: az adóellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzésről, az ellenőrzés megállapításairól általábanAz Art. szerint az adózó jogosult önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást helyesbíteni, az adóhatóság pedig ellenőrzi az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását. (Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.