Visszlízingelt készletek az iparűzési adónál

Kérdés: Az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése 2013. január 1-től szigorító intézkedésként az eladott áruk beszerzési értékét (elábé) és a közvetített szolgáltatások értékét csak sávosan engedi meg levonni. Az arányosítás főként a nagykereskedelemmel foglalkozó cégeket érintő, az adóalap védelmét szolgáló előírás. Ugyanakkor a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értéke bizonyos esetekben csak technikai jellegű elszámolásokat tartalmaz, növelve az iparűzési adó összegét, így nem szolgálja az arányos és igazságos közteherviselést. Nagykereskedelemben gyakori finanszírozási forma, hogy a finanszírozó pénzintézetek a kereskedő raktári készletének finanszírozására zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötnek. Számviteli elszámolása és áfatörvénybeli kezelése a termékértékesítés szabályai szerint történik. Ebben az esetben a nagykereskedő beszerzési áron eladja a raktáron lévő készletét a lízingcégnek, amely a lízingszerződés alapján szintén nagykereskedelmi áron visszaszámlázza azt. A lízingelt eszközt újra készletre veszik, és a kereskedő később értékesíti tényleges vevői felé, amikor is a lízingszerződést felbontották. A lízingszerződés megkötésekor végrehajtott számlázással a nagykereskedő árbevétele megnövekszik a beszerzési áron kiszámlázott összeggel, egyidejűleg az eladott áruk beszerzési értéke is nő a beszerzési áron eladott készlet értékével. Mivel eredményt nem realizál e műveleten, úgy lenne indokolt, hogy adóznia se kelljen, azonban az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése szerinti arányosítás miatt mégis keletkezik adóalap, a bevétel 15-25-30%-os mértékében. Be kell-e vonni az arányosításba a lízingcéggel a finanszírozás miatt könyvelendő technikai elábét, hiszen a könyvelésre nem tényleges kereskedelmi forgalom miatt kerül sor? Csak azért történik az elszámolás, hogy a könyvekben a lízingszerződés alapján kapott finanszírozási forrás – a lízingtartozás – megjelenjen.
Részlet a válaszából: […] ...szintén nem készlet a tárgya, hanem tárgyi eszköz). Így ezen, a felek által vélhetően közös akarattal kialakított konstrukció költségei közé számít az az iparűzésiadó-többlet, amely abból adódik, hogy a nagykereskedő kétszer adja el ugyanazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...pénztárkönyvben a fizetett lízingdíjat költségként el nem számolható kiadásként kell szerepeltetni. A traktor üzembe helyezése napjától értékcsökkenési leírást lehet elszámolni, amelynek összege a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Ingatlan bérbeadása magánszemély által

Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...származó bevételével (pl. önálló tevékenység bevételével,egyéni vállalkozói tevékenység bevételével) szemben költséget nem számol el,vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítettékmeg.Az ingatlan-bérbeadási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Vitorlás hajó bérbeadása (áfa)

Kérdés: Egy belföldi illetőségű, általánosforgalmiadó-, ill. társaságiadó-alany betéti társaság 8903 vámtarifaszámú vitorlás hajót vásárolt bérbeadás céljára egy belföldi kft.-től, aki 20% áfát hárított át. 1. Levonásba helyezhető-e, és ha igen, milyen feltételekkel az áthárított áfa összege? 2. Milyen nyilvántartás szükséges a "túlnyomó részben történő" bérbeadási tevékenység dokumentálására, alátámasztására? 3. Levonásba helyezhetők-e az üzemeltetéshez szükséges alkatrészek, a karbantartási költségek, a kikötőhasználati, téliesítési, bérleti díjak áthárított áfaösszegei? Illetve a társasági adó szempontjából az előbbi költségek elismert költségeknek tekinthetők? 4. Alkalmazható-e az áfaarányosítás a meghatározott időtartamon belül értékesített tárgyi eszköz miatt, ha a beszerzéskor az áfa nem volt levonásba helyezhető, és ebben az esetben az Áfa-tv. 87. §-át kell-e alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...hajóhozmint egyéb vízi közlekedési eszközhöz kapcsolható – beszerzések (üzemeltetéshezszükséges alkatrészek, karbantartási költségek, kikötőhasználati, téliesítési,bérleti díjak) tekintetében azonban az Áfa-tv. ilyen tételes levonási tilalmatnem fogalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Záloghitel elszámolása

Kérdés: A kft.-hez különböző zálogtárgyakat visznek be, amelyekre a kft. záloghitelt folyósít. Később az ügyfél a zálogtárgyat egy kiváltási értéken váltja ki. Közben a kft.-nél különböző költségek merülnek fel, mint például kezelési költség, kamat, késedelmi díj, tárolási díj, nyomtatványköltség stb. Hogyan kell ezeket könyvelni? A kiadások és a bevételek csak pénztárbizonylatra kerülnek? Hogyan válik áfássá a bevétel? A különbözetről milyen bizonylatot kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...K 02611), továbbá a kihelyezett kölcsön visszafizetését (T 03649 – K03641). A kft. a zálogkölcsön nyújtásával kapcsolatosan felmerülőköltségeit – azok bizonylatai alapján – az általános számviteli előírásoknakmegfelelően az 5. számlaosztályban, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Kamattámogatás az áfaarányosításnál

Kérdés: Cégünk mezőgazdasággal foglalkozó cég, jogosult kamattámogatás igénybevételére a 2002-ben, 2003-ban, 2004-ben felvett gépbeszerzési hitelekhez és EU-hitelhez. A 2006-ban kapott kamattámogatások miatt kell-e az áfát arányosítani? Jogosultak vagyunk még földalapú és gázolaj-támogatásra. Ezek miatt kell-e arányosítani az áfát 2006-ban?
Részlet a válaszából: […] ...is számításba kell venni a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtásvégzéséhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó költségvetési és egyébtámogatásokat is. Ez esetben tehát a kérdésben szereplő támogatásokkal isszámolni kell. Hangsúlyozni kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Követelés fejében átvett áruk értéke

Kérdés: Egyik adósunk számlatartozását nem egyenlítette ki. A behajtással megbízott céggel közölték, hogy aznap vannak az irodában, másnap kiköltöztetik őket, telefonon nem lesznek elérhetők. Felajánlották, hogy ami van az irodában, el lehet vinni az adósság fejében. Az ajánlatot – jobb híján – elfogadtuk, a bútorokat elszállítottuk. Olyan számítógéppel írt papírt kaptunk, amelyen felsorolták az átvett bútorokat azzal, hogy a kiegyenlítetlen számla ellenében vette át cégünk azokat, további követelésünk nincs. Levélben kértem az átvett bútorokról számlát, amelyet azóta sem kaptam meg. Milyen értéken vegyük állományba a bútorokat? Hogyan lehet így avevőkövetelést a szállítói tartozással összevezetni?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni, amely veszteség nagy valószínűséggel nemtekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek,ráfordításnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Közösen végzett kutatás-fejlesztés támogatásának elszámolása

Kérdés: Cégünk – konzorciumi tagként – a műegyetemmel közösen kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A kutatás költségeit saját erőből és költségvetési támogatásból fedezzük. A támogatást előleg formájában kapjuk. Ezt az előleget a számlák alapján a költségvetésből a tényleges támogatási összegre kiegészítik. A támogatást anyagbeszerzésre, bérre, szolgáltatásra, valamint tárgyi eszköz beszerzésére bontják meg. A kutatás-fejlesztés során adóköteles árbevétel nem keletkezik, a kutatás-fejlesztés költségeit a felmerüléskor elszámoljuk költségként? A fentiekből az áfaarányosításnál mit kell figyelembe venni? A támogatásként kapott előleget hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...végzett kutatás-fejlesztés aztjelenti, hogy a kutatás-fejlesztést részben a kérdező cég végzi, nála merül fela felhasznált anyag költsége, a kutatást-fejlesztést végzők bére, bérjáruléka,esetleg a kutatás-fejlesztéshez használt eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségként), és azokra azeszközökre vonatkozó elszámolási szabályokat alkalmazza (ideértve azértékcsökkenési leírás költségkénti elszámolását is).Ezen számviteli előírás alkalmazásának azonban az afeltétele, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Mezőgazdasági terület után kapott támogatás (áfa)

Kérdés: A 41/2004. FVM rendelet alapján a társaság mezőgazdasági terület után hektáronként 8000 Ft támogatásra jogosult. A támogatás az adóhatóságtól 2004. december 10-től igényelhető. A támogatást pénzügyi intézmény útján előfinanszíroztattuk. Ezen támogatást be kell-e vonni az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 1. része szerinti arányosításba? Ha igen, akkor az arányosítást az előfinanszírozás időpontjában, vagy a támogatás tényleges igénylésének hónapjában kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...igényjogosultság 2004. január 1-je után kiadott hazai jogszabály alapján keletkezett, továbbá a támogatás nem tartozik a 2004. évi költségvetési törvény 122. §-ának hatálya alá, ezért az Áfa-tv. 38. §-ának rendelkezéseit [az adott esetben a 38. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.
1
2