Különböző jogcímeken fizetett összegek elszámolása

Kérdés: A termelőtevékenységet folytató nagyvállalkozás termékeinek döntő részét az áruházláncok felé értékesíti. Az értékesítési szerződésekben számos, a forgalomhoz kapcsolódóan fizetendő bónusz és egyéb jogcímen nevesített tétel szerepel. Például áruháznyitási, belistázási, marketingköltség, visszáruátalány, időpontra szállítási stb. költség, amelyeket az áruházláncok áfásan számláznak. Társaságunk – mivel ezekhez nem kapcsolódik konkrét teljesítés – ezeket végleges pénzeszközátadásnak minősíti, az áfával növelt értékben rendkívüli ráfordításként könyveli, a társasági adó alapjának számításánál adóalapot növelő tételként veszi figyelembe. A felsorolt – áfásan számlázott – tételeknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy ezeket költségként lehessen elszámolni, és az áfa visszaigényelhető legyen, a társasági adó alapját pedig ne kelljen növelni?
Részlet a válaszából: […] ...ügyleteket nemtényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően nem számlázzák, szerződésekkel nemtámasztják alá. A kérdésben leírt költségáthárításokkal az áruházlánc célja az- feltételezhetően -, hogy a számára magas beszerzési ár és a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Negatív előjelű számla

Kérdés: Amennyiben egy partnernek a szolgáltatási szerződés meghosszabbításáért "sign-on" bónuszt ad cégünk a szerződés kiegészítésében meghatározott összeggel, negatív előjelű számla kiállításával megteheti-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...társasági adó alapját megnöveli, mivel ezen véglegespénzeszközátadás nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerültköltségnek, ráfordításnak.A számviteli, az Áfa-tv.-beli előírások szerint a főszabályaz, hogy a termékértékesítésről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Lehet-e számlázni a bonust?

Kérdés: Szerződésben vállalt kötelezettségünknek eleget tettünk, akkor jár a bonus. Erről számlát bocsátunk ki a szállító felé, és értelemszerűen az adott év bevételeként számoljuk el, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanis éppen a vevőnél sérül mind a valódiság, mind az óvatosság, mind az összemérés elve, hiszen olyan bevételt számol el, amelynek költségrésze még az eszközök között szerepel. (A magasabb bekerülési érték még készleten van, esetleg a tárgyi eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Forgalommal arányosan utólag adott engedmény

Kérdés: A forgalommal arányosan utólag adott engedmény elszámolásának új előírásait részletesen ismertetik a Számviteli Levelek 1. számában, a 8. kérdésre adott válaszban. Miként volt ez 2000. december 31-ig szabályozva? A 2000. évi forgalom után utólag adott engedményt (bónuszt) melyik időszakra kell elszámolni, ha a pénzügyi teljesítés 2001-ben volt?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjára vonatkozó helyesbítésként kell az eladónál árbevételt csökkentő tételként, a vevőnél pedig a beszerzési értéket, a költségként elszámolt összeget – ugyancsak az eredeti teljesítés időpontjára visszamenőlegesen – módosító tételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.