Eredménytelen követelésbehajtás

Kérdés: Adott egy külföldi vevővel szemben fennálló követelésünk. A követelést egy külföldi követelésbehajtó cégnek adtuk tovább, inkasszóval próbálták többször behajtani az összeget, de eredménytelenül. Az ügyet a követelésbehajtó cég eredménytelenül lezárta. Nyilatkozata szerint nem javasolja a bírósági úton való behajtást, mivel a felmerült költségek meghaladják az esetleges hasznot. Nem lát esélyt a követelés behajtására. Az ügyvezetés döntése szerint (miután a követelésbehajtó céggel az ügyet részletesen egyeztette) a fenti információk alapján a követelés "kikönyvelése" történjen meg, mivel nincs esély, hogy a vevő fizessen. Milyen könyvelési tételek vannak a fenti esetben? Ezt az ügyletet társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni? Minek minősül? A bevallás melyik sorába kell beállítani összeget? Kérnék jogszabályi hivatkozást is.
Részlet a válaszából: […] ...nem javasolja a bírósági úton való behajtást sem, mivel valószínű, hogy a behajtható összeg nem fogja fedezni a behajtással kapcsolatos költségeket, vagy csak minimális – a követelés összegét nem fedező – haszonnal jár. A követelésbehajtó írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Késve bejelentett követelés felszámolásnál

Kérdés: A 2019. év közepén "A" társaságnak elrendelték a felszámolását. Az "A" társasággal szemben követeléssel rendelkező kft. ügyvédje a követelést ugyan határidőben bejelentette, de a követelés nyilvántartásba vételéhez szükséges díjat már határidőn túl utaltatta a társasággal, így azt nem fogják elfogadni. A követelés megtérülésére esély sincs a felszámoló szóbeli tájékoztatása alapján. Ilyen esetben a követelés leírásakor a társaságiadó-alapot meg kell növelni vagy sem, illetve a követelés áfája visszaigényelhető-e 2020. január 1-je után?
Részlet a válaszából: […] ...az elkülönített számlára befizetni, a jogosult hitelező kérésére a felszámoló az elismert követelésről 2000 forint nettó összegű költségtérítés megfizetése ellenében köteles haladéktalanul kiadni a követelés behajthatatlanságára vonatkozó igazolást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Elszámolt értékvesztés megszüntetése

Kérdés: A társaság vevőinek egy része már 2013-ban nem fizetett. A társaság 2014-ben intézkedett a vételár behajtása érdekében, de mindez a mai napig nem vezetett eredményre. Még büntetőeljárásra is sor került. A társaság a vevőkövetelésekre 100%-ban értékvesztést számolt el, amelynek társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2015-ben és 2018-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül, volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében töröltek. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelést be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteséget.) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést elvégezni? Lehet-e 2019-ben az értékvesztés visszaírásával adóalap-csökkentést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...A Tao-tv. 3. számú mellékletének A/10. pontja egyértelművé teszi a minősítést: nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Közszolgáltatás ingyenesen

Kérdés: A gazdasági társaság által végzett közszolgáltatás kapcsán az illetékes önkormányzat rendeletben tervezi előírni, hogy a lakosság az említett szolgáltatás meghatározott mértékét ingyenesen veheti igénybe. Milyen vonzata van az említett ingyenes szolgáltatásnak az egyes adónemekre, különös tekintettel az áfára? Hogyan kell ez esetben az ingyenes szolgáltatásnyújtást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...és a gazdasági társaság között van, a válasznál ebből kell kiindulni.A gazdasági társaság által végzett közszolgáltatás költségeit úgy kell elszámolni, mint a normál tevékenységének a költségeit az 5. számlaosztályban. A ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Kártérítés könyvelése

Kérdés: Cégünk könyveiben kártérítés-követeléseket mutat ki, amelyek befolyására szinte semmi esély nincs. További költségeket nem kívánunk rá fordítani, ezért úgy döntöttünk, hogy kivezetjük a könyveinkből. Elengedett követelésként kell kivezetni? Milyen további adóvonzata van? Kell-e hivatalosan értesítenem a másik felet?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdésünk az, miért mutat ki kártérítésmiatti követelést a cég? Az Szt. alapján csak a bíróság által jogerősenmegítélt kártérítési követelést lehet követelésként a könyvekben kimutatni. Hailyen kártérítés-követelésről van szó, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Vissza nem adott foglaló elszámolása

Kérdés: 2003 májusában szerződést kötöttünk földterület vásárlására. A szerződésben a vételár 20 százalékának megfelelő összegű foglalóban állapodtunk meg, amelyet a szerződés aláírásakor megfizettünk az eladónak. Sajnálatos módon vevőink nem fizetnek, piaci kilátásaink sem jók, így az ingatlanvásárlással kapcsolatos fejlesztéseinket sem tudjuk megvalósítani, a terület megvétele okafogyottá vált. Az eladó a foglaló viszafizetéséről nem hajlandó egyezkedni. Társaságunk a megfizetett foglalót elszámolhatja-e a vállalkozás érdekében felmerült költségei között?
Részlet a válaszából: […] ...adóévben elengedett követelés összegével az adózás előtti eredményt növelni kell. Ezért nem lehet a vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekinteni.Itt kell felhívni a figyelmet a következőkre: amennyiben az eladó magánszemély, és így a foglalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Számlázott, de ki nem egyenlített bérleti díj az egyszeres könyvvitelben

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető bt. bérleti díjat számlázott – szerződés alapján – egy kft. részére, amelyet a kft. ez ideig nem fizetett ki, bár költségei között elszámolta azt. A számlának áfa-tartalma nem volt, a bérbeadás tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősült. Mi lesz a bt.-nél – ez esetben – a bevétel?
Részlet a válaszából: […] Az egyszeres könyvvitelt vezető bt-nek a kft. felé számlázott bérleti díjat követelésként kell a tartalékkal szemben kimutatnia az egyszerűsített mérlegben. A követelést – ez esetben is – az új Szt. 65. §-ának (6) bekezdése szerint addig kell kimutatni, amíg azt ki nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.