33 cikk rendezése:
1. cikk / 33 Raktárépület felújítása támogatásból
Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
2. cikk / 33 Értékcsökkenés elszámolásának módosítása
Kérdés: A társaság termelőüzemében használt nagy értékű gépeknek, berendezéseknek (továbbiakban: gépek) várható élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, illetve a tevékenységre jellemző körülmények figyelembevétele, továbbá egyéb rendelkezésre álló releváns információk alapján határozta meg (lineáris módszer alkalmazásával) az évenként elszámolható értékcsökkenését. Az eszköz aktiválására 2020-ban került sor. Az értékcsökkenés az üzem folyamatos működését feltételezve került meghatározásra. Az elmúlt időszakban jellemző, és esetünkben az üzem működését jelentősen befolyásoló gazdasági, piaci és időjárási körülmények hatására az üzem folyamatos működése nem biztosított. Ennek okán az értékcsökkenés elszámolásának – figyelemmel az összemérés elvének teljesülésére is – lineáris módszerről teljesítményarányos módszerre történő változtatása lenne indokolt 2022-től. Az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése alapján mód van arra, ha az eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható. Helyesen értelmezem azt, hogy a hivatkozott jogszabályhely alapján a gazdasági környezet változásának bizonyítottan (a kiegészítő mellékletben is vállalhatóan bemutatható módon) üzemműködésre gyakorolt hatása alapján a társaság megváltoztathatja az értékcsökkenés elszámolásának módját lineárisról teljesítményarányosra?
3. cikk / 33 Irodakialakítás extra munkái
Kérdés: Társaságunk hosszú távú irodabérleti szerződést kötött (5 év, optimálisan hosszabbítható) egy irodaházzal. Az irodáink kialakításával kapcsolatos extra munkálatok költségét a bérbeadó továbbszámlázná felénk közvetített szolgáltatásként. Ezen extra munkálatok során beépített gépek, berendezések, felszerelések stb. tulajdonjoga nem szállna át a bérbevevőre, marad a bérbeadó tulajdonában. Az átszámlázott összeget a bérlő társaság kimutathatja-e a könyveiben bérelt ingatlanon végzett beruházásként, és a számviteli politikában rögzített 6%-os leírási kulcs alkalmazható-e erre a tételre, függetlenül attól, hogy a bérleti szerződés időtartama csak 5 év? Amennyiben a bérelt ingatlanon végzett beruházásként nem értelmezhető a fenti tranzakció a bérlőnél, akkor milyen egyéb módon számolhatja el azt a társaság?
4. cikk / 33 Kizárólag a munkavállalók által használt eszközök
Kérdés: A cégnél olyan eszközök beszerzésére is sor kerül (pl. hűtőszekrény, konyhabútor, pingpongasztal), amelyek közvetlenül nem szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ezen eszközök elszámolása hogyan történik? Vissza lehet igényelni az áfát? Lehet ezen eszközöknél értékcsökkenést elszámolni?
5. cikk / 33 Nem közös üzemeltetés
Kérdés: Az "A", "B" és "C" társaság saját eszközeit közös üzemeltetésben szeretné hasznosítani, de nem kívánnak közös vállalatot létrehozni. A közös üzemeltetésbe az "A" társaság a tulajdonát képező üzemcsarnok használatát biztosítaná, "B" társaság a gépeket, berendezéseket bocsátaná a közös üzemeltetés rendelkezésére, "C" társaság pedig a tervezett termékeket előállító munkaerőt. Az előállított termékeket az "A" és a "B" társaság használná fel, illetve értékesítené. A leírt konstrukció tekinthető-e közös tevékenységnek (közös üzemeltetésnek)? Hogyan kell a kérdéshez kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni a három társaságnál? Az esetleges nyereségen miként lehet osztozni?
6. cikk / 33 Lakhatás havi piaci értékének kimutatása
Kérdés: Társaságunk szálláshely-szolgáltatás besorolású ingatlannal rendelkezik, amelyben távoli lakhellyel rendelkező dolgozóinknak biztosítunk tartósan lakhatást. Az albérleti hozzájárulás adómentességének dolgozóink megfelelnek. A lakhatás havi piaci értékét 60.000 Ft/hó/fő összegben állapítottuk meg. Ezt az értéket a főkönyvi könyvelésben szeretnénk kimutatni, ennek számviteli elszámolásához kérjük segítségüket. A felmerült rezsiköltségek, karbantartási költségek áfája szerintünk visszaigényelhető, mivel szálláshely-besorolású az ingatlan, és kizárólag a vállalkozás érdekében kerül használatba. Társasági adó szempontjából is kérjük állásfoglalásukat.
7. cikk / 33 Bontásból visszanyert anyagok elszámolása
Kérdés: A mezőgazdasági főtevékenységgel bejelentett társaságnál a nagy értékű terményszárító berendezést elbontják. A bontásból származó eszközök egy részét (a nagyobb értékű berendezéseket) új szárító megvalósítása során felhasználják, más részét értékesítik, illetve hulladék vasként kerül értékesítésre. Helyesen járunk-e el, ha a nagyobb értékű berendezéseket a tárgyi eszközök közé beruházásként – az értékbecslés szerinti piaci értéken – felvesszük, majd aktiváljuk az új szárítóval? A visszanyert egyéb eszközöket, hulladék vasat készletre vesszük, és onnan szintén értékbecsléssel, piaci értéken az eladással egyidejűleg kivezetjük. Ezt követően a maradék nettó értéket terven felüli értékcsökkenésként számoljuk el. Esetleg selejtezhető a terményszárító, mivel bontásra kerül? Ez esetben nincs terven felüli értékcsökkenés.
8. cikk / 33 Villanybojler mint tartozék vagy berendezés
Kérdés: Vásároltunk egy 50 literes villanybojlert 44 ezer forintért. Épülettartozékként vagy kis értékű berendezésként kell nyilvántartásba venni? Ha épülettartozék, akkor milyen értékcsökkenési leírási kulcsot kell alkalmazni?
9. cikk / 33 Termelőüzem leállítása esetén az amortizáció
Kérdés: A társaság az egyik üzemében – előre nem látható időre – beszünteti a termelést. Az üzemben lévő vegyipari berendezéseket máshol nem tudjuk használni. Ez esetben mi történjen ezekkel a tárgyi eszközökkel, szüneteltetni kell-e az amortizáció elszámolását? Mi a teendő, ha mégis újra használni fogják azokat?
10. cikk / 33 Szállodák átadása üzemeltetésre
Kérdés: A több szállodából álló cégcsoport üzemeltetésre átadta szállodáit egy társaságnak. Az átadás szobánkénti leltárfelvétellel történt. A szállodákat tulajdonló cégek könyveiben a berendezési tárgyakat tárgyi eszközként tartják nyilván. Az üzemeltetési szerződés szerint a szállodákban lévő berendezési tárgyak selejtezését, pótlását, cseréjét az üzemeltető társaság végzi. A berendezési tárgyak egyedi értéke nagyrészt 100 E Ft alatti. A kis értékű berendezési tárgyak nem az üzemeltető cég tulajdonában vannak, az elszámolt költségeket havonta, a többi költséggel együtt átszámlázzák a megbízó társaságnak. Mikor járunk el helyesen az üzemeltető társaság elszámolásának elkészítése során? Ha az üzemeltető társaság a kis értékű szállodai berendezési tárgyakat készletként kezeli, beszerzéskor anyagköltségként számolja el, év végén a meglévő, fel nem használt felszerelési eszközöket készletre veszi. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a készleten lévő eszközöket átszámlázza a megbízó cégnek. Ha az üzemeltető társaság a kis értékű eszközökről tárgyieszköz-nyilvántartást vezet, az 1. számlaosztályban nullásan, mert az üzemeltető cég egy összegben elszámolja, a tárgyieszköz-nyilvántartó programban megjelenik a darabszám és 0 érték. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a tárgyieszköz-programjában és az 1. számlaosztályban lévő kis értékű eszközök érték nélkül szerepelnek, átszámlázni nem lehet, mert a megbízó társaság azt már egyszer megfizette, a tulajdonában van. Mikor selejtezze le, hogy ne szerepeljenek az üzemeltető cég könyveiben és a tárgyieszköz-kimutatásában?
