Tombola jubileumi ünnepségen

Kérdés: Cégünk alapításának kerek évfordulója alkalmából jubileumi ünnepség szervezését tervezi, természetesen amennyiben a járványügyi helyzet azt majd lehetővé teszi. Az eseményre vállalatunk munkavállalói és azok családtagjai kapnak meghívást. A programok között felmerült a tombolasorsolás ötlete, mely során a meghívottak között értékesített tombolaszelvények kihúzásával a cég által előzetesen beszerzett tárgynyeremények kerülnek kisorsolásra. A megvásárolható tombolaszelvények száma nem éri el az 5000 darabot, illetve összértéke 2 millió forint alatt marad. A tombolaszelvények értékesítéséből származó bevételt a cég jótékonysági célra fordítaná. A meghívók kiküldését megelőzően legalább 10 nappal a Szerencsejáték Felügyelethez bejelentenénk a tervezett tombolasorsolást. A szükséges jegyzőkönyvezésnek, illetve végelszámolásnak szintén eleget tennénk. A fenti formában és keretek között tervezett tombolasorsolás nyereményei után milyen szja-, szocho-, társaságiadó-kötelezettség terheli társaságunkat?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség.A Tao-tv. 3. számú melléklet B) fejezet 12. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül az Szjtv.-ben meghatározott sorsolásos játék keretében átadott tárgynyeremény ráfordításként elszámolt értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Mobiltelefon- és internethasználat kedvezőbb feltételekkel

Kérdés: Cégünk mobiltelefon-szolgáltatást és internetet vesz igénybe egy mobilszolgáltatótól. Atulajdonosok családtagjai is bekerültek abba a céges csomagba, melynek révén kedvezőbb feltételekkel kapták a mobiltelefon- és internetszolgáltatásukat. Ezáltal 2 db számlát kaptunk, mindkettőt a cégünk nevére, az egyiket elszámoltuk költségként (a 27%-os áfatartalom 70%-át levonásba helyeztük, 30%-át nem), a másikat (ahol a családtagok telefonszolgáltatásai vannak) nem. Mivel jövőre a NAV készíti az áfabevallás-tervezetet, az eddig nem elszámolt telefonszámlát is be fogja dolgozni a tervezetbe. Megoldás lehet-e az, hogy elszámoljuk költségként az eddig nem elszámoltat, és számlával továbbhárítjuk a magánszemélyek részére? Ha ez járható út, akkor milyen áfakulccsal tehetjük meg a továbbszámlázást: 27%-kal az egészet, vagy megbontva 5 és 27%-kal? Egyáltalán befogadhatok (könyvelhetek) olyan számlát, ahol olyan telefonszámokhoz kapcsolódó költségek vannak, amelyeknek nincs közük a céghez (családtagok)? (Még akkor is, ha azonnal ki is számlázzuk majd a családtagok részére?)
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlat, miszerint ahol a családtagok telefonszolgáltatásai kerülnek számlázásra, azokat a számlákat a vállalkozás nem számolja el költségként a könyveiben.Ha azonban a továbbszámlázás mellett döntenek, akkor az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Családi gazdaság mely településen adóköteles – ipa?

Kérdés: Kérem szíves válaszukat a nyilvántartásba bejegyzett családi gazdaság helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettségének keletkezésére (mely településen, kikre vonatkozik), értelmezésére vonatkozóan az alábbi esetekben! A Htv. 41. § (8) bekezdésének rendelkezése 2017. 01. 01-től érvényes, azonban az ezt megelőző időszakra is eltérő értelmezések merültek fel.
1. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található.
2. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található, és a tagok kiskorú személyek (unokák).
3. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei a családi gazdaság vezetőjének állandó lakcíme szerinti településen találhatóak, azonban a tagoknak az állandó lakcíme más településen van. Ebben az esetben is felmerül, hogy a tagok felnőttek vagy kiskorúak.
Részlet a válaszából: […] ...vagy a családi gazdálkodó) "nevén" is teljesíthetik (a közös őstermelői árbevétel és a közös őstermelőiárbevétel-csökkentő költségek különbözeteként kell számítani az adóalapot, és azt kell bevallani a fentiek szerint említett székhely [lakóhely],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Edzőterem térítésmentes biztosítása a dolgozóknak

Kérdés: Társaságunk székhelyén lévő épületét bővítette. A bővítés folyamán emeletráépítés történt, amelynek során irodák, tárgyalótermek, mosdók, öltözők, edzőterem került kialakításra. A munka fordított adózású volt. A munkálatokhoz az anyagot a társaság biztosította, a kivitelezés külső vállalkozó bevonásával történt. A használatbavételi engedélyt megkaptuk, a munkák során a számlákban szereplő áfát visszaigényeltük. A társaság az edzőtermet térítésmentesen biztosítja a dolgozóknak. Mivel ingyenes szolgáltatás történik, helyes-e, ha a használatbavételkor állapítjuk meg a fizetendő áfát, ami az edzőterem kialakításához merült fel? A beszerzéskor a számlák nem kerültek megbontásra (mennyi az edzőteremre eső beruházási érték). Milyen mutatószámok alapján tudjuk elkülöníteni az edzőteremre eső ráfordításokat? Erre a pontos elkülönítésre szükség van, mivel merülnek fel további költségek is a használatbavétel után (energia, egyéb). Az épület után elszámolok értékcsökkenési leírást, az edzőterem után is megtehetem? Van adóalap-növelő tétel? Az edzőterembe vásárolt eszközök után nem került sor áfa-visszaigénylésre, lehet-e értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...az edzőterembe beszerzett eszközök biztosításával, akkor hogyan történjen ezen szolgáltatás értékének a megállapítása, milyen költségeket kell és hogyan kell számításba venni, és csak ezt követően merülhet fel az áfafizetési kötelezettség, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Családi gazdálkodó halálához kapcsolódó adózási kérdések

Kérdés: Családi gazdálkodó 1 fő, tagok: a feleség, 2 felnőtt gyermek és 3 unoka, összesen 7 fő. Sajnos a családi gazdálkodó tegnap elhunyt (nyugdíjas lett volna októbertől). Kérném szíves és sürgős segítségüket a szükséges lépések megtételének ismertetésére. Sok kérdés merül fel e sajnálatos halál esetén: 1041-esen ki kell-e jelenteni? Folytathatja-e a családi gazdálkodást az egyik tag (fia, szakképzett) az apa adószámán, vagy teljesen új családi gazdaságot kell alapítania? Haláleset napjával kell-e most elszámolást készíteni SZJ17-en mindenkinek? Ki állapítja meg az elhunyt adóját? Új adószámos folytatás esetén év végén még egyszer SZJ 17-es a tagoknak? Az elhalálozás napja utáni dátumra érkező számlák elszámolása (fizetési határidő), utalása ezután fog megtörténni (növényvédő szerek). Folyamatban volt az árpa eladása. Erről a számla még nem érkezett meg (több millió), milyen dátumú lehet a bevételi számla? Lehet-e a haláleset napja, vagy netán későbbi néhány nappal, ha még nem készült el a számla? Az ellenérték a jövő héten várható. Mezőgazdasági támogatások hogyan alakulnak, mi lenne a teendő? Most negyedéves áfabevalló, – visszaigénylő bankszámlára visszakapja-e az I. és II. negyedévit? (75-75 nap.) Az I. negyedévi most lesz aktuális 04. 20-tól 75 nap. A 2016. évi gázolaj-támogatást a bevallásban nem kérték vissza. A folyószámlán túlfizetésként mutatkozik több százezer Ft (2017. 01. 15. J04 bevallás). 1717-esen most kiutaltathatom az elhunyt bankszámlájára?
Részlet a válaszából: […] ...örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Közös őstermelői követelés engedményezése

Kérdés: A közös őstermelői tevékenységet folytató 5 tagú családban az őstermeléssel kapcsolatosan felmerült költségekről saját nevére szóló számlát állít ki "A" kft. Ugyanakkor az őstermelésben megtermelt árut csak 1 fő nevében értékesítik "B" kft. részére. A "B" kft.-vel szembeni követelését XY hogyan tudja engedményezni a közös őstermelés során felmerült, az "A" kft.-vel szemben fennálló, de nem XY nevére, hanem családtagjai nevére kiállított költségszámlák rendezésére?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:193. §-a alapján a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra átruházhatja. A kérdés szerinti esetben "A" kft.-nek követelése van az őstermelői tevékenységet folytatókkal szemben. Az őstermelésben megtermelt árut értékesítő 1 főnek (XY-nak)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Lakásvásárlásra felvett hitel átvállalása

Kérdés: A munkáltató átvállalhatja-e a munkavállalótól a lakásvásárlásra felvett hitelét (korábbi devizahitelét)? Ez a magánszemély részére adómentes vagy adóköteles? A cégnél az átvállalt kötelezettség növeli az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott vissza nem térítendő támogatás a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százaléka, de több munkáltató esetén is a folyósítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Családi gazdálkodó beruházási támogatása

Kérdés: 2013-ban a családi gazdálkodó egy beruházásba kezdett, amely előreláthatólag 2014-ben fog befejeződni, de legkésőbb 2015-ben kell az új épületeket átadnia. A beruházás 100 M Ft értékű, amelyhez az MVH-tól kap 40 M Ft vissza nem térítendő támogatást. Az MVH 12 M Ft támogatási elő­leget folyósított a családi gazdálkodó bankszámlájára áprilisban. Ezt követően volt egy elszámolás júniusban, ahol az eddigi vásárlásokról kiállított számlákat bemutattuk az MVH-nak. Támogatásként az MVH októberben folyósított 10 M Ft-ot, és ehhez kapcsolódóan kiküldte a határozatot is a támogatás összegéről. Az első épület elkészült, az építési engedélyre 26 M Ft-ot tudunk aktiválni. Helyes-e, ha a 26 M Ft-os üzembe helyezett beruházást egy összegben költségként elszámoljuk, illetve ezzel szemben a 10 M Ft-os támogatást bevételként feltüntetjük? A támogatási előleget hogyan kell figyelembe venni? Fel kell-e tüntetni 2013-ban bevételként? Amennyiben nem kell feltüntetni, hogyan kell kezelni? Az szja-bevallásban hová kell feltüntetni? A 12 M Ft támogatási előleg elszámolásáról csak 2014-ben fognak kifizetési kérelmet benyújtani, és utána készül arról határozat. A támogatási elő­legből olyan számlák lettek kifizetve, amelyek a beruházás számlán vannak könyvelve, és majd csak 2014-ben lesznek üzembe helyezve. Az MVH határozata csak a támogatási előleg folyósításáról szól. Ha a 12 M Ft-ot nem kell bevételként feltüntetni 2013-ban, akkor a könyvelésben hogyan kell helyesen szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a támogatásokat akkor kell bevételként figyelembe venni, amikor azokat felhasználják, tehát amikor a bevétellel szembeállítható költség felmerül az Szja-tv. 19. §-ának (2) bekezdése szerint.A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Külföldi kirendelt ügyvezető lakásbérleti díja

Kérdés: Adva van egy anyavállalat, aminek a székhelye EU-tagállam, japán tulajdonossal. Ez az anyavállalat létesít egy fióktelepet Magyarországon. Az ügyvezetőt (japán állampolgár) az anyavállalat alkalmazza, illetve a munkáltatói jogokat is ő gyakorolja – úgymond kirendelt a fióktelephez. Itt fizetik utána a járulékot, mert most már 183 napnál több ideje van itt. A mindenkori ügyvezetőnek a cég bérel Magyarországon egy lakást, csak ő lakik benne, családtag nem. Havonta egy hétre egy másik fióktelepre is átmegy, a magyarországi fióktelep emiatt terhel át költségeket a személyi jellegű ráfordításokból a másik fióktelepre. Kell-e természetbeni juttatásként értelmezni a cég által fizetett lakás bérleti díját? Ha nem, akkor van-e más jövedelemadózási vonzata a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ...10. pontjában foglalt meghatározás alapján hivatali, üzleti utazásnak minősíthető, és ebben az esetben a számlával igazolt lakhatási költség az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének g) pontja alapján bevételnek nem számító tételnek minősül. Tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Egy főre jutó jövedelem családi gazdaságban

Kérdés: Amennyiben december hónapban jön létre egy családi gazdaság, akkor az egy főre eső jövedelmet a december 31-én meglévő létszámmal kell kiszámolni? Vagyis az adóbevallásban az év elejétől származott összes bevételt és összes ráfordítást annyifelé osztjuk, ahányan december 31-én vannak a családi gazdaságban? Amennyiben már korábban voltak olyan tagok, akik őstermelőnek számítottak, hogyan kell az adóelőleget és ehoelőleget számolni? Év közben külön-külön, év végén pedig az összesített adatokból újra kell számolni? Viszont így eltérő adatokat kapunk.
Részlet a válaszából: […] ...létszámot kell alapul venni az adóalap számításánál. Ha a családi gazdaság decemberben alakult, akkor a december hónapi bevételeket és költségeket kell figyelembe venni a számításnál. A családi gazdaság időszakára a családi jövedelmet a közösen elért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.
1
2
3
4