Eredménytelen követelésbehajtás

Kérdés: Adott egy külföldi vevővel szemben fennálló követelésünk. A követelést egy külföldi követelésbehajtó cégnek adtuk tovább, inkasszóval próbálták többször behajtani az összeget, de eredménytelenül. Az ügyet a követelésbehajtó cég eredménytelenül lezárta. Nyilatkozata szerint nem javasolja a bírósági úton való behajtást, mivel a felmerült költségek meghaladják az esetleges hasznot. Nem lát esélyt a követelés behajtására. Az ügyvezetés döntése szerint (miután a követelésbehajtó céggel az ügyet részletesen egyeztette) a fenti információk alapján a követelés "kikönyvelése" történjen meg, mivel nincs esély, hogy a vevő fizessen. Milyen könyvelési tételek vannak a fenti esetben? Ezt az ügyletet társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni? Minek minősül? A bevallás melyik sorába kell beállítani összeget? Kérnék jogszabályi hivatkozást is.
Részlet a válaszából: […] ...nem javasolja a bírósági úton való behajtást sem, mivel valószínű, hogy a behajtható összeg nem fogja fedezni a behajtással kapcsolatos költségeket, vagy csak minimális – a követelés összegét nem fedező – haszonnal jár. A követelésbehajtó írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Jóváhagyott osztalék csökkentése

Kérdés: Társaságunk 30%-ban tulajdonos az A kft.-ben. A kft. 2011. évi beszámolóját 2012. november hónapban ismételten közzétette jelentős összegű hiba miatt. A 2011. év után 2012. április hónapban jóváhagyott osztalék 10 millió forint, amelyet 2012. november hónapban az önellenőrzés miatt csökkentettek 5 millió forintra. Társaságunknak hogyan kell könyvelnie az osztalékcsökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...beszámoló elfogadása, letétbe helyezése, közzététele után kiderül, hogy a 2011. évi adózott eredményt meghatározó bevételi, illetve költség/ráfordítás adatok nem valósak, és így – jogszerűen – nem dönthettek volna osztalékkifizetésről, vagy csak kisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Másodfokú határozat könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?
Részlet a válaszából: […] ...nem bizonyított a beszerzés ténylegesmegtörténte, illetve az adóhatóság a beszerzést fiktívnek minősíti, akkorsztornírozni kell az anyagköltségként, illetve az eladott áruk beszerzésiértékeként elszámolt ráfordítást is (T 261 – K 814), ami a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Részlet a válaszából: […] ...fizeti meg a hitelintézet a váltóbirtokosnak. Ahitelintézet a váltó leszámítolásakor váltóleszámítolási díjat számít fel,amelyet költségként az egyéb szolgáltatások költségei között kell elszámolni. Minden váltó átruházás útján forgatható. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó kötelezettség. Amennyiben az ellenértéket devizában határozták meg és számlázták, akkor a beszerzésként, a költségként, ráfordításként és kötelezettségként elszámolandó forintösszeget a számlában szereplő devizaértéknek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...vagy gyártóeszközként (ha egy éven belüli) kell állományba venni, majd annak bekerülési értékét – a rajta előállított termékek költségei között kell – elszámolni értékcsökkenési leírásként, illetve anyagköltségként. Mivel a devizában kapott előleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.