Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] ...– meg kellett határoznia az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, és azt el kellett számolnia a költségek között: T 571 – K 139, 149 [évenként 1,7 millió forint, 4 év alatt 6,8 millió forint].d) A lízingszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Lízingelt személygépkocsi bekerülési értéke

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi bekerülési értékét?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – meg kell határozni az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, és azt el kell számolni a költségek között: T 571 – K 149.A lízingszerződés szerinti lízingdíjat (ami két részből áll: törlesztőrészlet és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Szoftverlicencek adásvétele

Kérdés: Az általunk könyvelt vállalkozás (többek között) szoftverlicencek adásvételével foglalkozik. A munkánk során azonban egyre többféle licencezési konstrukcióval találkozunk, és ezek helyes számviteli elszámolását szeretnénk egyeztetni. A kérdésfeltevés mindegyik esetben az adásvételnek a viszonteladó cég könyveiben történő elszámolására vonatkozik. Időbeli korlátozás nélküli licenc (örökös szoftverhasználati jogosultság) adásvétele esetén jól gondoljuk-e, hogy termékértékesítésként kezelendő, és a nettó eladási ár a tárgyév nettó árbevétele, a nettó beszerzési érték pedig a tárgyév elábéjeként könyvelendő? Időben korlátozott szoftverhasználati jogosultság (egyre gyakrabban szoftver- vagy licencbérlet elnevezéssel) esetén, amikor a határozott idő lejárta után a végfelhasználó nem jogosult a szoftvert tovább használni, közvetített szolgáltatásról van szó, ezáltal – amennyiben a szoftverhasználati jogosultság időtartama több üzleti évet érint, mivel a vevő több évet fizet ki előre – jól gondoljuk-e, hogy a viszonteladónak a nettó árbevételt is és a nettó beszerzési értéket is (amely lehet igénybe vett szolgáltatás vagy közvetített szolgáltatás) az érintett üzleti évek között el kell határolnia? Hogyan kezelendő a fenti két licenctípushoz jellemzően hozzákapcsolt szoftverkövetés elnevezésű szolgáltatás, amely arra jogosítja fel a végfelhasználót, hogy a megvásárolt szoftverkövetés időtartama alatt hozzáférhet a licencekhez kapcsolódó frissítésekhez és bizonyos támogatási szolgáltatásokhoz, amelyeket a licenc kibocsátója/jogtulajdonosa nyújt? A szoftverkövetést a viszonteladó cég a licencekkel együtt megvásárolja, és továbbértékesíti. Jól gondoljuk-e, hogy a fenti szoftverkövetés minden esetben szolgáltatásnak minősül, így amennyiben az több évet érint (a vevő több üzleti évre vonatkozóan megvásárolta), mind a szoftverkövetéshez kapcsolódó nettó árbevételt, mind a nettó beszerzési költséget az érintett üzleti évek között el kell határolni? Természetesen, amennyiben a viszonteladó cég bármiféle szolgáltatást nyújt az általa viszontértékesített szoftverekhez kapcsolódóan, ott – több üzleti év érintettsége esetén – a kiszámlázott árbevétel az üzleti évek között elhatárolandó.
Részlet a válaszából: […] ...(A szoftvert használó az immateriális javak között veszi állományba, és terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával írja le költségként.)Ha a szoftvertulajdonos és a viszonteladó cég bérleti szerződést kötött, tekintettel a korlátozott időtartamra, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz nyilvántartásba vétele

Kérdés: Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjével kapcsolatosan hogyan kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni az értékcsökkenés alá eső részt: áfával vagy áfa nélkül? Ha a személygépkocsi áfáját nem igényli vissza, akkor az áfa is aktiválandó? Ha 2019. évtől az áfa 50%-át vissza szeretné igényelni, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...T 161 – K 448. Ha a lízingtárgy egy olyan gép, amelyet alapozni, szerelni kell, és ezt a lízingbevevő végzi el, az alapozás, a szerelés költségeivel a bekerülési értéket kell növelni (T 161 – K 582).b) A rendeltetésszerű használatbavételkor a lízingtárgyat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a lízingtárgyat (például gépet) a használatbavétel előtt alapozni, szerelni kell, és ezt a lízingbevevő végzi el, akkor annak a költségeivel a bekerülési értéket kell növelni: T 161 – K 582.b) A rendeltetésszerű használatbavételkor a lízingtárgyat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Fiktívnek minősített számlák alapján elszámolt beruházás

Kérdés: A kft. 2014-ben nagy volumenű beruházást valósított meg, nagyrészt külső vállalkozókkal. A számlák alapján az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezték. A NAV vizsgálata ezen számlákat fiktívnek minősítette, mert a számla kibocsátója az adott időszakban nem nyújtott be adóbevallást, és mert a vállalkozót a számla kibocsátása előtt a nyilvántartásból törölték. A számlákon feltüntetett munkákat elvégezték, a számlázott és készpénzben kifizetett ellenérték reális volt. Ezt a büntetőeljárás során kirendelt műszaki szakértő is megállapította. A beruházás üzembe helyezése megtörtént, a kft. az amortizáció elszámolását megkezdte. A kft. továbbra is nyilvántarthatja az ismertetett beruházással megvalósult tárgyi eszközeit?
Részlet a válaszából: […] ...áfát levonni nem lehetett volna. Ez az áfa levonhatósága vonatkozásában igaz.Az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése alapján a beszerzési költség (a beszerzési ár) részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Áfaellenőrzés 2004/2005. évekre visszamenőlegesen

Kérdés: A 2004. és 2005. évben történt támogatás igénybevétele miatti áfaarányosítás lehetőségéről több cikk jelent meg. Ezek elolvasása után kérdezem: minden érintett időszaki bevallást önellenőrizni kell, vagy csak az érintett év utolsó bevallását? 2004. 05. 01-től számított időszak önellenőrizhető? Ezen időszak alatt keletkezett összes levonható áfa most érvényesíthető? Ha az egyéb feltételek megvannak?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabályait az Art. 49-51. §-aitartalmazzák. A 49. § (3) bekezdése alapján az önellenőrzéssel az adóalapot, azadót, a költségvetési támogatást a felmerülés időpontjában hatályos szabályokszerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Termékben adott engedmény

Kérdés: A Számviteli Levelek 84. számában az 1734. kérdésben adott válaszban foglalkoztak a termékben adott engedménnyel. Sajnos nem világos számomra a számla kiállításának módja. Ügyfelünk törzsvásárlóinak – bizonyos forgalom elérése után – 1-1 cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Az utolsó sorban ezt az értéket mínusz előjellel kell feltüntetni? Vagy elegendő csak külön szövegben közölni a vevővel, hogy az utolsó tétel ingyenes? Ezzel csökkentve a fizetendő összeget?
Részlet a válaszából: […] ...rendkívüli ráfordításként számolja el, a vevő pedig a rendkívülibevételekkel szemben veszi azt állományba, illetve számolja el költségként;– másrészt a forgalommal arányosan utólag, termékben adottengedményként kezelni, ha ezt szerződés alátámasztja.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Támogatással megvalósított saját vállalkozásban végzett beruházás

Kérdés: Társaságunk – amely kizárólag áfaköteles értékesítést végez – 2004-ben államháztartási támogatásban részesült (ISO-támogatás, prospektus-, videofilm-támogatás), amely miatt az Áfa-törvény 3. számú melléklete 1. része szerinti arányosítást alkalmazta. Ugyanakkor beruházást is végzett, amelyhez az anyagokat saját maga szerezte be. Az Szt. szerint ilyen esetben saját vállalkozásban végzett beruházásról van szó, amelyet a nyilvántartásba vételkor (de legalább az év végén) az áfabevallásba is be kell állítani. Ezzel duplán sújtja az áfa le nem vonhatósága. Milyen értéken szerepeljen a saját vállalkozásban végzett beruházás az áfabevallásban adóalapként, ha az anyagon kívül minden mást külső kivitelező végzett, akiknek a számláiban lévő áfa egy része szintén nem került visszaigénylésre az arányosítás miatt? Ez is duplázódik?
Részlet a válaszából: […] ...az államháztartási támogatást olyan céllalkapta (ISO-támogatás, prospektus-, videofilm-támogatás), amely nem minősülberuházásnak, azok költségeit a tárgyév eredménye terhére kell elszámolni,esetleg alapítás-átszervezés aktivált költségeként vagy szellemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Befejezetlen építési-szerelési munka

Kérdés: Hogyan történik a befejezetlen építési-szerelési munka mérleg-fordulónapi értékelése, leltározása?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy a befejezetlen termelést (beleértve a befejezetlen építési-szerelési munkákat is) az új Szt. 51. §-a szerinti előállítási költségen (közvetlen önköltségen) kell értékelni. A befejezetlen építési-szerelési munka sajátosságaira tekintettel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.