5 talált cikk a garancia , garanciális , külföld , költség kifejezésre

Kérdés: Egy külföldi társaság ("A") tulajdonában álló építőipari belföldi gazdasági társaság ("B") végelszámolást kíván indítani. "B" társaságnak korábbi – fordított adózás alá tartozó – építési-szerelési tevékenysége után még garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelője felé, amelyre céltartalékot is képzett. A végelszámolásra tekintettel ezért "B" társaság garanciális kötelezettségét az "A" társaság magyarországi fióktelepe ("C", az általános szabályok szerint adózó áfaalany) át kívánja vállalni, amelyhez az építési munkák korábbi megrendelője írásban előzetesen hozzájárul. A garanciális kötelezettségátvállalás ellenértéke pontosan a "B" társaságnál a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegével egyezik meg. Felmerült azonban kérdésként, hogy ha az esetlegesen felmerülő garanciális javítási kötelezettségeket a "C" fióktelep nem tényleges javítási, építési-szerelési tevékenységgel teljesíti, hanem valamilyen formában pénzben téríti meg a megrendelő felé, akkor azt milyen formában tudja megtenni? Megoldásként felmerült egyrészt az esetleges garanciális kötelezettségek átvállalása a "C" fióktelep által a Ptk. 6:208. § (1) bekezdése alapján, amely kötelezettségvállalás után "C" fióktelep végleges pénzeszközátadás formájában teljesítené az eredeti megrendelő felé a felmerülő garanciális kötelezettségeket. Másrészt felmerült a szerződés ellenértékes átruházása is "B" társaság és "C" fióktelep között ugyanezen Ptk.-paragrafus alapján. Miután a jogviszony folytonosságát a szerződésátruházás nem érinti, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között tehát a szeződésátruházás eredményeként is elszámolható lenne a garanciális javítások költségeinek megtérítése "C" fióktelep által az eredeti megrendelő felé. Szerintünk áfaalapot is érintő számlamódosításra nem kerülhet sor, hiszen az eredeti ügylet áfaelszámolása, illetve bizonylatolása az eredeti szerződő felek – "B" társaság és megrendelője – között történt meg. Továbbá, megítélésünk szerint "C" fióktelep akár kötelezettségátvállalás, akár szerződésátruházás keretében lesz kötelezettje a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségeknek, mindenképpen áfaköteles ügyletet valósít meg "B" társaság felé, így "C" fióktelep az általános szabályok szerint 27%-os mértékkel bocsát ki számlát az ügyletről "B" társaság felé. Melyik ismertetett módozat fogadható el, illetve milyen megoldási alternatíva képzelhető el, azok adózási, számviteli, illetve bizonylatolási vonatkozásában?

Kérdés: Munkagépeket és azok alkatrészeit forgalmazó és ezeket szervizelő kft. termékeit Közösségen belül szerzi be. A kft. a garanciális javításokat is elvégzi, amellyel belföldi adóalanyt bíz meg. Ezt követően a külföldi kiállít egy jóváíró számlát, amely tartalmazza a garanciális javításokhoz szükséges alkatrészeket, munkadíjat is. A jóváíró számla dátuma a kibocsátás dátuma. A javításokhoz felhasznált és jóváírt alkatrész már korábban megérkezett. Ebben az esetben keletkezik-e fizetendő és levonható áfa? Amikor a jóváíró számla alkatrészt és munkadíj-jóváírást is tartalmaz, hogyan kezelendő közösségi áfa szempontjából? A számla könyvelésénél milyen árfolyamot kell alkalmazni? A jóváíró tételeket elábé csökkenéseként vagy egyéb bevételként számoljuk el?

Kérdés: Társaságunk gépeket hoz be Németországból, amelyeket Magyarországon értékesít. A garanciális javításokat a társaság végzi el, majd a külföldi szállító az általa garanciális javítás költségeként elismert összegről negatív előjelű számlát állít ki. Hogyan és milyen árfolyammal kell könyvelni ezeket a "jóváíró" számlákat, illetve hogyan kell kezelni áfa szempontjából?

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?

Kérdés: Kell-e áfát felszámítani egy külföldi székhelyű cégnek kiállított számlában, ha az a külföldi cég a Magyarországon értékesített gépeinek garanciális javítását egy belföldi cégre bízta, a garanciális javítás költségeit devizában megfizeti a szervizcégnek a számára kiállított számla alapján? Mivel a külföldi cég nem hajlandó az áfát megfizetni, a javítási költségeket terhelő áfát a gépeket üzemeltető cégekkel megfizettethetjük-e?