Követelések értékvesztésének visszaírása

Kérdés: A társaságon belül nem tudtuk eldönteni, hogy az előző év(ek)ben elszámolt értékvesztést mikor lehet (esetleg kell) visszaírni, illetve azon is vitatkoztunk, ha a Tao-tv. szerint lehet csökkenteni a korábban elszámolt értékvesztéssel az adózás előtti eredményt, lehet-e csökkenteni, azaz visszaírni a korábban ráfordításként elszámolt értékvesztést? Kérem, segítsenek a fenti kérdésekben dönteni!
Részlet a válaszából: […] ...hogy amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell.A hivatkozott két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Időbeli elhatárolás vagy követelés-kötelezettség

Kérdés: Oktatási intézmény a gyermekek étkeztetésére szerződésben áll külsős szolgáltatóval, ahonnan vásárolja a menzára az ételadagokat. Partnerünkkel megállapodás van arról, hogy az ügylet az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja szerint számlázandó havonta, az intézmény is ily módon számláz. Mindkét esetben azon túl, hogy a számla kelte, a teljesítés ideje az elszámolás időszakát követi, az elszámolási időszakot is feltüntettük a számlán. A 2016. december havi étkezésről szóló vevői és szállítói számlát 2017 januárjában állítják ki részünkre, és állítjuk ki mi is. Zárt integrált rendszerünk e számlákat technikailag nem is engedte a 2016-os könyvbe rögzíteni, csak 2017-re, mivel a számlák teljesítési ideje a 2017. évre esett. A vevői és a szállítói számlák nettó összegeit elhatároltuk vegyes könyveléssel 2016-ra, az áfa 2017. januári időszakban marad. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...2016. decemberi menza számlázott összegénél 2017. január hónap.A teljesség számviteli alapelv szerint – a kérdéshez kapcsolódóan – könyvelni kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek a mérleg fordulónapját követően, de még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Beruházás árfolyam-különbözetének elhatárolása

Kérdés: Helyesen gondolom, hogy az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti árfolyam-különbözet csak realizált árfolyam-különbözetet jelenthet a tárgyi eszköz kivitelezéséhez kapcsolódó devizahitel esetén? Például ha a folyamatban lévő beruházás ideje alatt hiteltörlesztés történik, akkor az azon keletkező árfolyam-különbözet realizált árfolyam-különbözet, és az eszköz értékét befolyásolja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha év közben a CHF-hitelt átváltom euróra? Nem befolyásolja a még nem aktivált tárgyi eszköz bekerülési értékét az év végi értékelésből adódó, az építéshez kapcsolódó hitelen keletkező jelentős árfolyamveszteség, hiszen az nem realizált árfolyam-különbözet? Véleményem szerint ez következik az Szt. 33. §-ának (2) bekezdéséből. Helyes a következtetésem?
Részlet a válaszából: […] ...módosítja a beruházás bekerülési értékét,árfolyamveszteség esetén növeli, árfolyamnyereség esetén pedig csökkenti azt. Akettős könyvvitel szabályaiból következően ezt a különbözetet minden esetben elkell számolni, függetlenül az érték nagyságától....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Kilépett munkavállaló le nem adott munkaruhája

Kérdés: Cégünk étkeztetéssel foglalkozik. A konyhára belépett munkavállalók munkaruhát kapnak, amelynek a kihordási ideje 12 hónap. A munkaruhát készletre vesszük, majd a raktárból történő kiadáskor költségként számoljuk el. Ha a munkavállaló hamarabb kilép, mint ahogyan a kihordási idő lejár, a cégnek a hátramaradó időre jutó munkaruhaköltséggel meg kell-e terhelnie a munkavállalót? Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállalónak annyi tartozása van, hogy a munkaruha-tartozást tőle már nem lehet levonni? Kérem a könyvelési tételeket is!
Részlet a válaszából: […] ...kilépéskor egy összegben megtéríti, illetve írásban hozzájárul ahhoz, hogyazt a munkabéréből levonásba helyezzék. Csak ez esetben könyvelhető amegtérített (T 381 – K 963), illetve a megtérítendő összeg (T 361 – K 963). (Ezutóbbit azonban csak akkor lehet könyvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Feltételhez kötött kamat elszámolása

Kérdés: Cégünk 2005. június 24-én árfolyamhoz kötött betétet helyezett el 1 évre. Az árfolyamsáv 239,90-282,0 között volt. Ha a forint a sávon belül marad, a kamat 12,5 százalék. 2005. december 31-én az ügyletet úgy értékeltük, hogy semmilyen kockázat nincs, és lekönyveltük a kamat 2005. évre eső részét. 2006. június 23-án, a lejárat előtt 2 nappal az euró árfolyama meghaladta a 282 forintot. Így a kamatot elveszítettük. Helyes volt-e a 2005. évi kamatelszámolás? Most mi a teendő? Önellenőrzést készítsünk, vagy a 2005. évi kamatbevétel 2006. évi kamatveszteség lesz?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy több szempontból ishelytelenül jártak el. Az Szt. óvatosságelvéből egyértelműen következik, nemlehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyirealizálása bizonytalan. Az adott esetben ez azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Saját üzletrész osztaléka

Kérdés: Társaságunk 2004 novemberében osztalékelőleget fizetett tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján, ami a mérleg-fordulónapi mérleg alapján osztalékká válik. A kft. 2005. február 25-éig rendelkezett visszavásárolt saját üzletrésszel, amely ezen a napon tőkeleszállítással megszűnt. A Gt. 143. §-ának (1)-(2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az osztalékhoz való jogosultság megilleti a saját üzletrésze alapján a társaságot is. Milyen könyvelési tételekkel történjék az elszámolás az előlegtől a végleges osztalékig? Mikor növeli az eredménytartalékot a saját üzletrészre jutó osztalék?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvizsgáló által felülvizsgált (auditált) közbensőmérleg alapján akkor fizethető osztalékelőleg, ha teljesülnek az Szt. 39.§-ának (4) bekezdésében foglalt követelmények. A feltételek teljesülése mellettkifizetett osztalékelőleget a tagokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...9895).Ha a támogatást a jogszabály konkrét előírása alapján a tőketartalékba kell helyezni, akkor azt a pénzmozgással egyidejűleg kell könyvelni (T 384 – K 412), függetlenül attól, hogy azt feltételekkel vagy azok nélkül adták. Amennyiben a támogatásról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet a válaszából: […] ...visszaírt összegével.Terven felüli értékcsökkenést általában akkor kell elszámolni, ha az immateriális javak, a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értékük. Ha az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.