Rendezvényszervezés adóztatása

Kérdés: Társaságunk üzleti célú rendezvényszervezési szolgáltatást vesz igénybe. Ez a komplett szolgáltatás magában foglalja a terembérletet, a technika biztosítását, vendéglátást, a szervező díját stb. Ha a szolgáltatást nyújtó fél tételenként számlázza ki a fentieket, akkor mi tételenként megvizsgáljuk, hogy az áfa levonható-e, és terheli-e szja/szocho fizetési kötelezettség. A szervező javaslata, hogy majd ő az egyes tételeket megvizsgálja, ha kell, leadózza, és felénk már csak egy tételt, "rendezvényszervezés" címen számlázna, illetve kiállít részünkre egy igazolást, hogy az adót megfizette az adóköteles tételek után. Ez a megoldás egyszerűsítené, segítené társaságunknál a könyvelést, adóbevallást. Kérdés azonban, hogy helyes-e ez a megoldás? Az Szja-tv. 69. §-a alapján az egyes juttatások után az adót a kifizető fizeti meg. Megfelel-e a fenti megoldás ezen előírásnak? Hogyan ellenőrzi ezt a befogadott számlát nálunk a NAV? Elegendő a kapott nyilatkozat, vagy abban részletesen be kellene mutatni, mely tétel után milyen összegű adót vallottak be? Levonhatjuk-e mi a teljes "rendezvényszervezés" szolgáltatás áfáját, mivel abba pl. a vendéglátás is beépült?
Részlet a válaszából: […] A rendezvényszervezés szolgáltatást igénybe vevő és a szolgáltatást nyújtó a köztük lévő szerződésben megállapodhatnak arról is, hogy a rendezvényszervező komplett szolgáltatást nyújt, és azt ilyen formában, egy tételben számlázza. Ha a rendezvényszervező egy tételt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Végelszámoláskor a tulajdonosnak átadott ingatlan

Kérdés: Belföldi székhelyű 3000 E Ft jegyzett tőkével rendelkező gazdasági társaság végelszámolási vagyonmérlegében a székhelyként szolgáló épület-ingatlan könyv szerinti értéke 0 Ft, a saját tőke elemei között az eredménytartalék értéke szintén 0 Ft. Az épület-ingatlan becsült piaci értéke 30.000 E Ft. (Az ingatlan azért nem rendelkezik maradványértékkel, mert a társaság által történő megszerzése a 2000. évi C. törvény hatálybalépése előtt történt, ezért az épület 0 Ft-ra amortizálódott.) A végelszámolási vagyonmérlegben a saját tőke fedezetét 3000 E Ft pénzeszköz biztosítja. Kérjük szakmai véleményüket, hogy az Szja-tv. 68. §-a alapján – a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése során – a gazdasági társaság egyedüli természetes személy tulajdonosának lesz-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége, ha átveszi a 0 Ft könyv szerinti értékkel rendelkező épület-ingatlant, amelynek egyébként a piaci értéke 30.000 E Ft. Az épület-ingatlan átadásáról kell-e a társaságnak számlát kiállítania?
Részlet a válaszából: […] ...a végelszámolás befejezésekor. A (2) bekezdés alapján: Ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó könyvviteli nyilvántartásaiban a forintban lévő pénzeszközön kívül egyéb eszközök, a források között kötelezettségek is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. ugyan nem írja elő, de szelleméből logikusan következik, hogy a behajthatatlan követelést az eredmény terhére már leírták, a könyvekből kivezették) abban az esetben lehetséges, ha az adóalap-csökkentéssel érintett ügyletben részt vevő felek, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Árverés adózási és számviteli feladatai

Kérdés: 2018. szeptember végén végrehajtás keretében lefoglaltak személygépkocsit, árukészletet adótartozás miatt. Decemberben netes árverésen elkezdték az árukészlet értékesítését, ami 2019-re áthúzódva folytatódik. Az elárverezett árukészletről tételes jegyzőkönyvet küldenek, amiből kiderül, hogy a vevő cég vagy magánszemély. Milyen adózási kötelezettségei vannak a cégnek? Illetve mit kell könyvelni a végrehajtással és az árveréssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...december 31-ig nem történt meg, számviteli feladat a lefoglalt eszközök várható piaci értékének meghatározása, annak összevetése a könyv szerinti értékkel, és amennyiben a várható piaci értéket eszközként a könyv szerinti érték meghaladja, a különbözetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Horvát cég magyarországi ingatlanát bérbeadja

Kérdés: Van egy külföldi (horvát) társaság. Alapító tagjai az alapításkor magyar természetes személyek, azóta külföldön élnek. Állampolgárságuk megmaradt, de magyar adóazonosító jellel és lakcímmel nem rendelkeznek. Az egyik alapító tag a cég ügyvezetője. Az alapításkor a tulajdonukban lévő ingatlanokat mint alapító tőkét apportként bevitték a horvát kft.-be. Ezeket az ingatlanokat Magyarországon bérbeadják. A társaság Magyarországon bejelentkezett a Tao-tv. és az Áfa-tv. hatálya alá, cégbejegyzést nem kértek (nem fióktelep), ingatlan-bérbeadásra adószámot kértek. Magyarországon magyarországi adóazonosító jellel rendelkező cégképviselő nincs, a cég horvát ügyvezetője látja el a magyarországi teendőket is. A cég Magyarországon bankszámlával nem rendelkezik, csak Horvátországban. Ebből adódik, hogy utalásos számláikat, valamint adóbefizetéseiket, amelyek Magyarországon keletkeznek, a horvát bankszámláról teljesítik. Magyarországon többnyire, eltekintve néhány kivételtől, készpénzforgalom valósul meg. A bérleti díjakból befolyt bevételből fizetik ki a közüzemi számlákat és apróbb beszerzéseket. Ezeket árbevételként, illetve költségként könyveljük. Ami nem egészen tisztázott számomra, hogy a magyarországi ingatlanok után felmerült értékcsökkenés kit illet költségelszámolás szempontjából. Nem tudom eldönteni továbbá, hogy az ingatlanok után felmerült építményadót melyik országban kell elszámolni költségként. Horvátországban a cég igazából nem végez tevékenységet, bevétele Magyarországon keletkezik a bérbeadásból. Nem tisztázott számomra, hogyan tudom a kötelezettségek közül kivezetni azokat az adótartozásként kimutatott tételeket, amiket a horvát bankszámláról utaltak át. Kérem állásfoglalásukat az alábbiakban is: Mivel ez a cég cégbíróságon nincs bejegyezve, kell e cégkaput nyitni? Véleményem szerint nem, mert a rendelet a cégkapu nyitását cégbíróságon bejegyzett társaságokra írja elő kötelezően.
Részlet a válaszából: […] ...A jövedelmet a Tao-tv. 14. §-a szerint kell megállapítani. Ehhez a telephelynek az Art. 44. § (3) bekezdése szerint az Szt. kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával kell nyilvántartást vezetni. Ennek során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Elévült adótartozás elengedése

Kérdés: A NAV által elévülés miatt elengedett adótartozást hogyan számoljuk el? Figyelembe vehető a társasági adónál csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...elévült, és az elévülést (és nem az elengedést) az adóhatóság visszaigazolta, akkor ezen kötelezettséget ugyanolyan módon kell a könyvekb ő l kivezetni, mint bármilyen más elengedett kötelezettséget. (Könyvelési tétel: T 463 – K 9643.)A hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Üzletrész átruházása

Kérdés: Ügyfelem szeretné átruházni kft.-jét más személyre vagy más vállalkozásra. Kell-e könyvvizsgálói közreműködés, láttamozás a cégbírósági beadványhoz? Átruházható-e, ha a saját tőke negatív 5 M Ft, a tőketartalék 1 M Ft, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrész átruházásának jogi szabályait a Ptk. Harmadik könyvének XXIV. Fejezete tartalmazza. Az üzletrész kívülálló személyre történő átruházására vonatkozó előírásokat a Ptk. 3:167-3:169. §-ai tartalmazzák.A kérdező nem ír arról, hogy a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani.A jogutód nélküli megszűnés esetén a végelszámolás alatt álló szervezetekre a könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Az ügyvédi irodák névjegyzékébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Elévült adók könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni az adóhatóság által törölt adókat?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni. Ha azok elévültek, és az elévülést az adóhatóság visszaigazolta, akkor ezen kötelezettségeket ugyanolyan módon kell a könyvekből kivezetni, mint bármilyen más elengedett kötelezettséget.A 2016. január 1-jétől hatályos előírások szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Behajthatatlan adótartozás

Kérdés: A cég egyéb kötelezettségei mellett adótartozásait sem tudja fizetni. Az adóhivatal többszöri vagyonfelmérés, végrehajtás megkísérlése után az adófolyószámlán felhalmozott tartozásokat kivezette a folyószámláról behajthatatlanság címén. Jelenleg az adófolyószámlán csak az ez után keletkezett kötelezettségek szerepelnek, ellentétben a könyveléssel, ahol a teljes, az idáig felhalmozott tartozást tartjuk nyilván. A könyvelésből is ki kell vezetni az adóhivatal által már nyilván nem tartott tartozásokat? Ha igen, milyen számlával szemben?
Részlet a válaszából: […] ...megkeresésük és az adófolyószámla egyenlegének változására hivatkozással kell a behajthatatlanság címén törölt adótartozásokat a könyvekből kivezetni rendkívüli bevételként történő elszámolással. A könyvelés adatainak az adófolyószámlával egyeznie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
1
2
3