8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Ingatlantömbben végzett rekonstrukciós beruházás
Kérdés: Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozások több hrsz. alatt bejegyzett ingatlantömbben rekonstrukciós beruházást folytatnak. A tulajdonukban lévő ingatlanrészben a bérlők üzlethelyiségeket üzemeltetnek, amelyeket a felújítás miatt át kell költöztetni az ingatlan más tulajdonában lévő részébe (bérleti szerződést kötöttek), majd a bérlők igényei szerint átalakításokat is végeztek a bérbe vett területen. Az átköltöztetés után a beruházók a bérleti díj egy részét továbbszámlázzák a bérlőik felé. A bérelt ingatlanon végzett átalakítások értékét idegen ingatlanon végzett beruházásként kell aktiválni, majd a bérleti szerződés megszűnése után a könyvekből ki kell vezetni? Az üzlethelyiségek átköltöztetése miatt felmerült, nem továbbszámlázott bérleti díj az alapberuházás bekerülési értékét növelő tétel? A bérlők felújítás miatti bevételkiesésének megtérítése része a bekerülési értéknek, vagy költségként, ráfordításként könyvelendő? Az épület közös tulajdonban lévő részein végzett helyreállítási költségek teljes egészében, vagy a tulajdoni hányad arányában számolhatók el a beruházás részeként? Mivel a beruházó cégek beolvadással történő átalakulása 2019. 04. 30-án megtörtént, kérjük, szíveskedjenek kérdéseinkre rövid határidőn belül válaszolni.
2. cikk / 8 Parkoló építése
Kérdés: 2018. év végén a kft. ingatlant vásárolt, amelyet – kisebb átalakítások után – 2019. évben rendeltetésszerűen használatba vett, majd irodaként bérbe adta. Az ingatlan egy parkolóval rendelkezett, mellette kerttel. A vezetés úgy döntött, hogy a kertet megszünteti, és épít egy másik parkolót is. Hogyan kell elszámolni a parkolóépítés költségeit? Költségként egy összegben? Az ingatlan értékében kell aktiválni?
3. cikk / 8 Szőlőültetvények telepítéséhez támogatás
Kérdés: A 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján szőlőültetvények telepítéséhez kapott támogatást a társaság. A szerződés szerint a támogatás a szerkezetátalakítás költségeihez való hozzájárulásból (szőlőültetvények vétele, ültetési munka, támrendszer kialakítása) és a bevételkiesés kompenzációjából tevődik össze. Az ültetvény teljes egészében beruházásként került elszámolásra, bevételkiesés nincs. A kapott támogatás halasztott bevételként, időbeli elhatárolással, majd a tárgyi eszköz (új szőlőültetvény) értékcsökkenésével arányosan egyéb bevételként elszámolható?
4. cikk / 8 Bérelt, majd megvásárolt épületen végzett felújítás
Kérdés: A zrt. több évig bérelt egy irodát. Az átalakítással, felújítással kapcsolatos költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. 2016 májusában megvásárolta az ingatlant. Az idegen ingatlanon végzett beruházást ráaktiválhatja-e az ingatlanra? A Számviteli Levelek 2002. szeptember 5-i, 43. számában, a 854. kérdés alatt olvastunk erről. Azóta változott ez?
5. cikk / 8 Kibontott anyagok értékesítése
Kérdés: Cégünk megvásárolt egy épületet, amelyet átalakított, felújított, és 2013 májusában aktiválta, használatba vette telephelyként. Az átalakítás során kicserélt ajtókat, ablakokat, egyéb bontási anyagokat decemberben értékesítették. Könyvelési szempontból mi a teendő? A beruházás értékét utólag csökkenteni kell? Aktiváláskor a bontott anyagot nem vették készletre. Most kellene készletre venni, visszamenőlegesen eladási áron?
6. cikk / 8 Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása
Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
7. cikk / 8 Részben használatba vett irodaház aktiválása
Kérdés: Társaságunk kb. 5,5 milliárd forint értékben felújít egy irodaházat. Az irodaház első emeletére már megkaptuk a rész-használatbavételi engedélyt, ami jogerőre emelkedett. Az irodaház egy épület. A számlákból nem különíthető el pl. az első emelet értéke, a hitelkamatok sem bonthatók meg. Mi a teendő ilyenkor, ha a már használatba vehető rész ki van adva, és bérleti díjat fizetnek? Mi legyen az aktiválás dátuma? Aktiválható-e egyáltalán?
8. cikk / 8 Ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon
Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?