Kalkulált értékek alapján történő árbevétel-elszámolás

Kérdés: Társaságunk több ezer partnernek értékesít termékeket különböző feltételekkel. Az értékesítés főbb jellemzői: a vevő az eladó telephelyén veszi át a terméket, vagy kiszállítva kéri; a fizetés készpénzben, pár napos átutalás, vagy feltételhez kötött, halasztott fizetési lehetőség; a vevő a vásárlást követően nem viszi el a terméket, azt a társaság több hónapig is tárolja a vevő részére. A kialkudott ár a fentiek figyelembevételével kerül meghatározásra, de csak egy árat tüntetünk fel a számlán. Az árak képzésében szereplő „szolgáltatási” egységárak kalkulált értékei nem feltétlenül egyeznek meg azok tényleges beszerzési költségével. Azokat a belső informatikai rendszerben rögzítjük. A kialakított megoldás célja a társaság jövedelmezőségének nyomon követése, mivel az informatikai rendszer az árképzéshez használt tételeket automatikusan külön főkönyvi számlákra könyveli. Például értékesítünk 10 tonna terméket. A számlán 10 tonna 100.000 Ft/tonna = 1.000.000 Ft+áfa. Belső könyvelés: 800.000 Ft értékesítési árbevétel, 100.000 Ft szállítási szolgáltatás árbevétel, 50.000 Ft raktározási szolgáltatás, 50.000 Ft halasztott fizetés kamata (kamatbevétel). Kifogásolható-e a fenti gyakorlat számviteli és adózási szempontból? Az áfa a termékre meghatározott szerinti!
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt, sajátosan megbontott ellenérték-könyvelés mind számvitelileg, mind az adótörvények (elsősorban az Áfa-tv.) szempontjából jogosan kifogásolható. A belső, a társaságon belüli érdekeltségi rendszert a kimenő számlák alapján, de a kimenő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] ...műszereknek, berendezéseknek, felszereléseknek (ideértve a tárgyi eszközök közül átminősítetteket is),– a Munka Törvénykönyve szerint kötelezően juttatandó munkaruháknak, egyenruháknak, védőruháknaka bekerülési értékét, amelyek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Önköltségszámítás az eladási árból

Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a következők figyelembevételével határozható meg:a) a saját tevékenység értékesítési árbevétele [az értékesítés könyvelt árbevétele csökkentve az alvállalkozói teljesítmények, a közvetített szolgáltatások, az eladott áruk bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...közelíteni lehet, ha viszonylag egyszerű módon akarjuk meghatározni.Az Szt. előírásai alapján – többek között – külön-külön főkönyvi számlán könyvelni kell az anyagköltséget, a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a bérjárulékokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Szolgáltatáshoz felhasznált anyagok számlázása

Kérdés: Egy fénymásolók forgalmazásával, karbantartásával foglalkozó cég könyvelését végezzük. A cég munkalapjain az szerepel, hogy elvégezték az ügyfél gépeinek karbantartását, és az, hogy a javításhoz milyen alkatrészeket használtak fel. A számlán viszont értékesítésként tüntetik fel a javításhoz felhasznált anyagokat, a karbantartást pedig átalánydíjjal számlázzák. Az egy munkalapon szereplő termékértékesítés és a folyamatos szolgáltatásként értelmezhető átalánydíj számlázása az eltérő teljesítés ellenére történhet egy számlán? Esetleg külön-külön kell számlázni a termékértékesítést és az átalánydíjat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak arra utalnak, hogy rendszeresen – nem csak a kérdezőnél – megsértik a számviteli, az adózási előírásokat.Az Szt. 72. §-ának (2) bekezdése alapján az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni ..... a teljesített szolgáltatások.......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.