12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Fióktelep által használt személygépkocsi
Kérdés: Német vállalat magyarországi fióktelepe az "anyavállalat" tulajdonában álló személygépjárműveket használ, azokkal kapcsolatban üzemanyagköltsége, szervizköltsége keletkezik. Hogyan számolja el ezeket a költségeket az "anyavállalat", illetve a fióktelep? Szükséges-e bérleti díjat megállapítani és számlázni a német vállalat és annak fióktelepe között? Esetleg elegendő az értékcsökkenési leírást a magyar fióktelepnél kimutatni költségként? Keletkezik-e, és ha igen, milyen esetekben cégautóadó-fizetési kötelezettség a magyar fióktelepnél?
2. cikk / 12 Hosszú ideje fennálló tételek rendezése
Kérdés: Átvettük egy jelentős értékű ingatlant tulajdonló társaság (A), valamint anyavállalata (B) könyvelését. Az A cég ezt az ingatlant felújítani és hasznosítani kívánja, de a felújítás különböző okokból 8-10 éve áll, illetve jórészt meg sem kezdődött. A B vállalat tevékenysége kimerült abban, hogy kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. A B cég könyveiben szerepel egy jelentős összegű befejezetlen beruházás (a kapott anyag és listák alapján a 8-10 évvel ezelőtt az A cég érdekében igénybe vett szolgáltatások, tanácsadói és menedzsmentdíjak stb. 2008-2012 között merültek fel). A B cég a fenti költségek összegét 2015-ig a beszámolóiban szellemi termékként mutatta ki, majd 2015-ben átsorolta a befejezetlen beruházások közé, azóta befejezetlen beruházás. Az A cég könyvelésében ezek a költségek egyáltalán nem jelentek meg. A továbbszámlázás vonatkozásában azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az A és B cég közötti megállapodás alapján ezeket a tételeket az A cég által tulajdonolt ingatlan felújítását követően, az aktiválás után számolják el a felek egymás között. Kérdések rövidítve:
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?
3. cikk / 12 Közös beruházás elszámolása
Kérdés: Az anyavállalatunktól bérelt ingatlanon végzett tevékenységünkhöz szükséges technológiai víz biztosítása érdekében az ingatlanon kutat fúrattunk közösen egy másik vállalkozással. Megállapodásunk szerint a kút kizárólagos tulajdonjoga társaságunkat illeti, a létesítés és az üzemeltetés költségeit 50-50%-ban viseljük. A kút létesítésének költségeit a kivitelezők és az engedélyezők a másik vállalkozásnak számlázták, amely annak 50%-át számlázta számunkra a beruházás befejezésekor, amit mi aktiváltunk, a másik 50%-át a partnercég. Szabályszerűen jártunk el?
4. cikk / 12 Anyavállalati szoftver használata
Kérdés: Cégünk USA-beli anyavállalata új szoftvert fog alkalmazni valamennyi vállalatnál. Az ehhez szükséges országonkénti adaptálások, a helyi törvényeknek való megfelelés miatt költségek merülnek fel, amelyet a programnak kezelnie kell. Ezeket a költségeket az anyavállalat továbbterheli az érintett vállalatokra. Arról nincs információnk, hogy az anyavállalat a szoftver tulajdonjogát vagy használati jogát szerezte-e meg, esetleg csak bérli a szoftvert, ezért mindegyik lehetőségre kérnénk a helyes könyvelési tételeket megadni a felmerülő költségek elszámolására.
5. cikk / 12 Épületgépészet aktiválása
Kérdés: Gyártócsarnok aktiválásakor az épületet és a gépészetet külön-külön kell aktiválni, más-más leírási kulccsal? A részletes költségvetési összesítő alapján külön tudom szedni, hogy mennyi az épület és az elektromos hálózat, valamint az üzemgépészeti berendezések értéke, de ezek az épület részét képezik, külön-külön nem használhatók. Tételes költségvetés alapján gyűjtsük ki, hogy melyik az, ami közvetlenül össze van építve az épülettel (benne van a falban) és melyik nem? Vagy aktiválhatom egyben a kivitelező számlája alapján az összeget gyártócsarnokként? A próbaüzem keretében rákötik a gépeket a hálózatra, amelyhez kábeleket, egyéb anyagokat vásárolnak. Könyvelhetők karbantartásként? A gyártógépek az anyavállalat tulajdonában vannak.
6. cikk / 12 Kis értékű tárgyi eszközök átminősítése
Kérdés: A társaság a számviteli politikában 2011 végéig 30 000 Ft-ban határozta meg a kis értékű tárgyi eszközök maximális értékét. 2011-ben a társaság konszolidálási kör részesévé vált, amelyben a részt vevő társaságok 100 ezer forintban határozták meg a kis értékű tárgyi eszközök határértékét. 2012-től a társaság is ezt követi. A tárgyieszköz-állománynak van azonban olyan része, amely 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű tárgyi eszközöket tartalmaz, évenkénti terv szerinti értékcsökkenési leírással. A tárgyieszköz-állomány 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű részét átminősítheti-e – konszolidációs összehasonlíthatósága érdekében – a 2012-től hatályos számviteli politikai döntésnek megfelelő kis értékűvé, azaz azok nettó értékét az egyéb ráfordítások között elszámolhatja-e?
7. cikk / 12 Konzorcium keretében megvalósuló beruházáshoz önerő biztosítása
Kérdés: Az egészségügyi szolgáltató nonprofit gazdasági "Társaság" tulajdonosa belföldi gazdasági társaság, "Anyavállalat". Az "Anyavállalat" 20 évre vagyonkezelésbe kapta az önkormányzattól az egészségügyi intézmény teljes ingatlan és ingó vagyonát azzal, hogy rendszeres – az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő – visszapótlási kötelezettsége van. Az "Anyavállalat" az átvett vagyont, mint vagyonkezelő tárgyieszköz-növekedésként és hosszú lejáratú kötelezettség növekedéseként mutatta ki a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az üzemeltető vagy szolgáltató a "Társaság". A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt a feltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat között konzorciumi szerződés jöjjön létre azzal, hogy a megvalósuló beruházás többségében az önkormányzat tulajdonába kerül. A pályázathoz az önerőt az "Anyavállalat"-nak kell biztosítania, részben a "Társaság", részben az önkormányzat helyett is. Az önerő biztosítása ebben az esetben minek minősülhet? Véglegesen átadott pénzeszköznek? De akkor az "Anyavállalat" veszteséges lesz. Felfogható-e az önkormányzatnak biztosított önerő a hosszú lejáratú kötelezettség csökkenéseként? Ez esetben a vagyonkezelésbe vett eszközérték nem egyezik meg a hosszú lejáratú kötelezettség összegével. Létezik-e más megoldás?
8. cikk / 12 Védjegy bérbeadása
Kérdés: "A" társaság, mint védjegyjogosult, szerződés alapján a védjegyet egészében, határozott időre bérbe adja "B" társaságnak védjegyhasználati díj jogcímen. Az így számlázott díj – véleményünk szerint – áfaköteles. Minősíthetjük ezt közvetített szolgáltatásnak? Társasági adó szempontjából figyelembe kell-e vennünk, hogy az "A" és "B" társaságok 100 százalékos tulajdonú leányvállalatai ugyanazon anyavállalatnak?
9. cikk / 12 Mérleg-fordulónapi értékelés év közben
Kérdés: Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?
10. cikk / 12 Üzleti vagy cégérték terven felüli leírása
Kérdés: Az anyavállalat a "B" leányvállalatban 90%-kal, a "C"-ben 49%-kal rendelkezik, amikor 2002-ben megveszi a "C" leányvállalatban lévő 51%-os üzletrészt a jövőbeni gazdasági haszon reményében lényegesen magasabb áron, mint az a saját tőke arányában indokolt lenne. A különbözetet üzleti vagy cégértékként mutatja ki, amelyet 15 év alatt tervez leírni. A "C" leányvállalat azonban már 2002-ben a piaci változások miatt veszteséges lesz, és veszteséget mutat ki 2003-ban is. Az anyavállalat 2003 júniusában terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2003-ban az anyavállalat megvásárolta a "B" leányvállalatban lévő 10%-os üzletrészt is, lényegesen magasabb áron, mint a sajáttőke-részesedésre jutó értéke. Kimutatható-e üzleti vagy cégérték? Az anyavállalat könyv szerinti értéken 2003 júliusában beolvadt a "B" leányvállalatba. A fenti esetben lehetett-e az üzleti vagy cégérték után terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Vagy átalakuláskor azt a saját tőkével szemben kell kivezetni? Ha emiatt az anyavállalat saját tőkéje a 3 millió Ft alá csökken, fel kell-e azt előbb tölteni, és csak utána tud könyv szerinti értékkel átalakulni?