Bányászati jog minősítése

Kérdés: A bányászati jogot vagyoni értékű jogként, vagy ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kell nyilvántartani a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] Konkrét törvényi meghatározás hiányában a bányászati jog a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges, alapvetően a magyar állam javára megszerzett bányászati jog hasznosításba adása (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 28/A. §-a alapján).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Közösen finanszírozott olajkút fúrása

Kérdés: Olajtermeléssel foglalkozó két társaság közösen kíván egy területet feltárni. Az egyikük jogosult a bányászati tevékenységre az adott területen, de az olajkút fúrását közösen (50-50 százalékban) finanszírozzák. Sikeres kutatás esetén a kitermelt olajat egymás között a fenti arányban megosztják, és külön értékesítik. Melyik társaság mutatja ki a kutat a könyveiben? A kutatás jogosultja, vagy szabadon eldönthetik? Az üzemeltetés során hogyan számolhatják el az üzemeltetés költségeit, a kitermelt olaj átadását? Mi a helyzet akkor, ha a kutatási engedély jogosultja nem kíván részt venni a kútfúrásban, de engedélyezi a másik társaságnak a kutatást, amelyet az 100 százalékban finanszíroz? Ez esetben hogyan történik a bányajáradék bevallása és megfizetése?
Részlet a válaszából: […] ...a válasz a következő: A számviteli előírások szerint a közösen finanszírozott olajkutat is csak az egyik társaság tudja a könyveiben kimutatni. Logikus alapon annak a társaságnak a könyveiben kell szerepelnie, amely társaság a bányászati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Bányaterület bérleti díja, kapcsolódó eszközök értékcsökkenése

Kérdés: A cég 10 évre földterületet vett bérbe. A bérleti díjat előre kifizették és elhatárolták. A terület agyagkibányászásra is alkalmas, és lehetőség nyílt nagyobb mennyiségű agyagértékesítésre, amelyre szerződést is kötöttek. Ennek alapján, két-három éven át az árbevétel jelentősen magasabb lesz a szokásosnál, majd a bevétel lényegesen csökken. A bérleti díj mellett pluszkiadások is felmerülnek (pl. a földterület művelés alóli kivonása miatt földvédelmi járulék, villamosvezeték-áthelyezési költség, amelyek tárgyi eszközként lettek nyilvántartásba véve). Kérdés, hogy az elhatárolt bérleti díjnak az évekkel arányos része vagy a várható árbevétellel arányos része számolható el egy-egy évben költségként, illetve hogy az ingatlanok között állományba vett földvédelmi járulék, illetve a villamos vezeték esetében az idegen ingatlanon végzett beruházásra előírt 6 százalék értékcsökkenési leírást kell alkalmazni, vagy lehet a bányászatra [a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/d) pontjában] előírt leírást érvényesíteni az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás meghatározására?
Részlet a válaszából: […] ...át kellett adni az üzemeltető áramszolgáltatónak, akkor azáthelyezés költségeit a térítés nélküli átadás szabályai szerint kell akönyvekből kivezetni. Ha csak a 10. év végén kell átadni, akkor is a térítésnélküli átadás szabályait kell alkalmazni, vagy el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Kártalanítás telephely átengedése miatt

Kérdés: Jelenlegi telephelyünk területén bányászati tevékenységet fognak folytatni. A bánya kártalanításként pénzeszközt, illetve csereingatlant ajánlott fel. Milyen könyvelési, adózási szabályokat kell alkalmazni, ha telephelyünk továbbra is a tulajdonunkban marad, illetve ha annak tulajdonjogát a kártalanítás fejében a bánya megszerzi?
Részlet a válaszából: […] A telephely használatának átengedése az átengedő számára anyagi hátránnyal (elmaradt haszonnal, esetleg többletköltséggel, teherrel) járhat. Ezért az átengedő attól, akinek a telephelyet átengedi, kártérítést, kártalanítást követelhet. A Ptk. szerint a kárt pénzben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.