Fizetési meghagyás könyvelése

Kérdés: Ügyfelem fizetési meghagyás kibocsátását kérte 2024. 01. 18-án. A fizetési meghagyás összege 741.000 forint. Indoka: "A megbízott, az általa a megbízási jogviszony keretében harmadik személyektől a jogosult nevében átvett, de mind ez ideig a jogosult irányában el nem számolt 741.000 forinttal számoljon el, mely felszólításnak a megbízott nem tett eleget." Mikor kell könyvelni a fizetési meghagyás összegét, ha az ellentmondás következtében perré alakul?
Részlet a válaszából: […] ...követelésként kell kimutatni. Erre a követelésre fizetési meghagyást lehetett benyújtani. A fizetési meghagyást ez esetben nem kell könyvelni. Ha a vevőknek a megbízottal szembeni teljesítését nem könyvelték, akkor hibát követtek el, vagy másként könyvelték,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Több céggel szembeni dolgozói tartozás nyilvántartása

Kérdés: Ha egy dolgozónak több céggel szemben van hosszú távon tartozása, azt hogyan írjuk elő?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsön), akkor a követelés összegét is, a kötelezettség összegét is konkrétan meghatározott összegben indokolt, hogy tartalmazza a főkönyvi nyilvántartás. Amennyiben a havi jövedelem arányában kell a tartozást fizetni (például gyerektartás), vagy a kölcsön után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Kártérítésről számla

Kérdés: Köteles-e a károsult számlát kiállítani a megítélt és kifizetett kártérítésről?
Részlet a válaszából: […] ...(például az elmaradt vagyoni előnyt) is rendezteti, a közösen felvett, a kárt, a kártérítés formáját és összeget megállapító jegyzőkönyv alapján. Közös jegyzőkönyv hiányában a véglegessé vált bírósági végzés rendelkezik a kár, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Közüzemi szolgáltató követelése

Kérdés: Lakáshoz kapcsolódó közüzemiszámla-követelése van a szolgáltatónak. A lakó elhalálozása, illetve a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt a ki nem fizetett közüzemi számlák összege szaporodik. Közüzemi számlák esetében a követelés elismertetése nem teljesítésigazolással történik, hanem a közüzemi szerződés feltételeiből következik. Tulajdonosváltozás miatt a követelés már nem az eredeti tulajdonossal szemben áll fenn, hanem az örökösökkel szemben. A követelést az örökös nem ismeri el, a szolgáltató peres eljárásban próbálja érvényesíteni. Hogyan kell könyvelni ilyen esetben a peresített követelést?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatni, az esetleges különbözetet kell visszaírt értékvesztésként, illetve behajthatatlan követelésként elszámolni, ha a könyv szerinti érték alacsonyabb, illetve ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Egyszemélyes kft. üzletrész-bevonása

Kérdés: Egyszemélyes kft. a saját üzletrészét bevonná, tőkekivonással. A társaság saját tőkéje magasabb a jegyzett tőkénél. Ezt 2012. október 1-jén határozták el, a cégbírósági végzés napja 2013. 01. 22. A törzstőkén felüli vagyon terhére, arányosan kivonandó tőketartalék, eredménytartalék összegét hogyan kell meghatározni a cégbírósági végzés napjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...ezer forintra szállítanak le, akkor a tőketartalék, az eredménytartalék 90%-a illeti meg, a 4,5 millió forint jegyzett tőkén túlmenően (könyvelése: T 411, 412, 413 – K 4792).A saját tőke elemeinek a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzésének napján meglévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség

Kérdés: Társaságunknál 2010. évben eredményes csődeljárás keretében elengedésre került a kötelezettségeink 50%-a. A fennmaradó 50%-ot pedig 4 egyenlő részletben kell megfizetni. A csődegyezségi jegyzőkönyv szerint: "Hitelezők jelen megállapodás aláírásával kifejezetten kijelentik, hogy a jelen megállapodásban foglaltak Adós általi maradéktalan teljesítése esetén, az Adóssal szemben fennállt vagy fennálló bármilyen jogviszony, illetve jogügylet alapján semminemű ezt meghaladó követelést, semmilyen jogcímen nem érvényesítenek, az Adóssal szemben fennálló, az 50%-ban meghatározott kielégítést meghaladó bárminemű követelést jelen megállapodás aláírásával elengednek, illetve arról kifejezetten lemondanak." Azaz az elengedés az egyezség aláírásának a napjával (2010. 04. 12.) történik, de egy jövőbeni maradéktalan teljesítéshez kötik. Mikor elengedett a kötelezettség? Probléma, hogy likviditási gondok miatt már az első és a második fizetési kötelezettségünknek sem tudtunk eleget tenni, vagyis nem tartottuk meg a csődegyezséget. Mi a teendő? Vissza kell könyvelni? Milyen időponttal? Mindennek milyen adó vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...befejezetté nyilvánította, akkor acsődegyezségben rögzítettek közül – az adott esetben – a kötelezettségenkéntelengedett összegeket könyvelni kell, az adósnál elengedett kötelezettségként a98. számlacsoportban. (Természetesen könyvelni kell a hitelezőknél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Végelszámolás megszüntetése

Kérdés: A kft. 2010. 05. 31-ével befejezte tevékenységét, 2010. 06. 01-től végelszámolás alatt áll. A tevékenységet lezáró beszámolóját 2010. 05. 31-i fordulónappal elkészítette, az adóbevallást benyújtotta. A társaság tulajdonosa 2010. 08. 15-én úgy döntött, hogy a kft. mégis folytatja a tevékenységét. (Erről a cégbírósági végzés megjött.) Kérdések: a 06. 01. és a 08. 15-i végelszámolás időszakra kell-e bevallást/beszámolót benyújtani, vagy csak elegendő a 06. 01. és a 12. 31. közötti időszakról elkészíteni a bevallást és a beszámolót? A kft. a végelszámolás napjáig áfa és járulék tekintetében havi bevalló volt. Most milyen bevalló lesz?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint számviteli beszámolótkell készítenie az 5. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, sőtkötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetnie is kell. AzArt. 178. §-ának 2. pontja alapján a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Telephely év közbeni megszüntetése a helyi adónál

Kérdés: Egy kft. adókötelezettsége 2008. évben egy adott önkormányzat illetékességi területén megszűnt, mert az ott működő telephely bezárt (a kft. megszüntette működését az adott településen, cégbírósági végzés készült). A kft. székhelye azonban másik településen továbbra is változatlanul működik 2008. teljes évben. A megszűnt telephelyen milyen időszaki adatokból kell az iparűzési adó elszámolását elvégezni? 1. A 2008. 12. 31-i mérlegadatokból kell számolni (a záró bevallást 2009. május 31-ig kell a megszűnő telephely önkormányzatához benyújtani)? 2. Vagy 2008. 01. 01-jétől a tevékenység megszüntetésének napjáig kell időszakos mérleget készíteni (könyvvizsgálati kötelezettség van az éves beszámolóra), és ez alapján elszámolni a telephely illetékessége szerinti önkormányzattal?
Részlet a válaszából: […] Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.)szabályozza az adóbevallás benyújtásának kérdéskörét. Az Art. 32. §-ának (1)bekezdése kimondja, hogy az iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-éigkell bevallást tenni. Az adóbevallás különös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége

Kérdés: A kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tevékenységei között a város parkolásának az üzemeltetését végzi a polgármesteri hivatal által kötött szerződés alapján. A parkolóórák ürítéséből származó bevételt postára adással telepítik a cég bankszámlájára. A kivetett pótdíjakat a bankszámlára érkezés időpontjával könyvelik. Az előbbit árbevételként, az utóbbit egyéb bevételként, áfa nélkül. A pótdíjat az áfaarányosításnál sem veszik figyelembe. A pótdíjak befizetésére szóló fizetési felszólítást nem könyvelik, csak a befizetéskor. A be nem fizetett pótdíjakat pedig csak akkor, ha jogerős bírósági végzés születik. Helyes ez az eljárás?A tevékenység a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződés keretében valósul meg. A társasági adó kiszámításánál alkalmazható-e erre a tevékenységre az adómentesség? A kiemelkedően közhasznú besorolású kft. alanya-e a szakképzési, illetve a rehabilitációs hozzájárulásnak? A rehabilitációs hozzájárulásnál a létszámot egész számra kell kerekíteni, vagy két tizedessel számolható?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetni.)A leírtakból következően a parkolási pótdíjat isárbevételként kell elszámolni, a pótdíjnak is van áfatartalma, könyvelni aparkolási díjjal azonos módon kell.Ha megfelelő gyakorisággal (például naponként) történik aparkolóórák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy kifizetése

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A szövetkezeti tag rendelkezik részjeggyel, egy részük átalakított befektetői részjeggyel. A szövetkezeti tag elhunyt, örököse részére a részjegyet a mérlegzáró közgyűlést követő 30 napon belül ki kell fizetni, a részjegyre jutó növekménnyel együtt. A részjegy jegyzett tőkéből való kivezetése a cégbírósági végzés alapján lehet, amely változás bejelentésére a mérlegzáró közgyűlés után kerül sor. Milyen könyvelési feladat van 2007-ben? Hogyan kell könyvelni a részjegyre jutó növekményt? Az átalakított befektetői részjeggyel is az örökösökkel el kell számolni, még 2007-ben. Ezt hogyan könyvelem? Hogyan szerepeljen a mérlegben, mivel a jegyzett tőke változását csak 2008-ban, a cégbírósági végzés alapján tudom könyvelni? A tagsági viszony megszűnt 2007. évben. A befektetői részjegy kifizetése az alapszabály szerint 5 év múlva esedékes. Mi a könyvelési feladat 2007-ben? Be kell-e jelenteni – emiatt – a jegyzett tőke változását? A jegyzett tőkéből történő kivezetés után hogyan kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...a cégjegyzékbe való bejegyzését. Ha ez megtörtént,akkor a jegyzett tőke leszállítását, a részjegyre jutó növekményt 2007. évrekönyvelni lehet, és elő lehet írni az elhunyt tag örököse felékötelezettségként (T 411, 412, 413 – K 4792). (A szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.
1
2