16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Tőkekivonás számviteli kezelése
Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor – tapasztalatunk szerint – közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?
2. cikk / 16 Bevallás ellenőrzése megsemmisült könyvelési anyag esetén
Kérdés: Egy vállalkozás (szállodai szolgáltatás) adott évi könyvelési anyaga megsemmisült. Eredeti állapotában kizárólag a számlatömbben maradó tőpéldányok állnak rendelkezésre. A pénztárgépszalagok, a készpénzes kéziszámlák (a tőpéldányok kivételével), valamint a készpénzes, átutalásos költségszámlák megsemmisültek. A könyvelőprogramból előállított főkönyvi karton és főkönyvi kivonat rendelkezésre áll. A hiányzó bizonylatok pótlása nem történt meg. Kizárólag a főkönyvi kivonat alapján elfogadható-e az iparűzési adó alapjának, az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek összegének a megállapítása (a főkönyv és a bevallás adatai nem egyeznek)? Véleményünk szerint ez esetben a bizonylatmegőrzés szabályainak megsértése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.
3. cikk / 16 Vagyonkezelés – kezelt vagyon kivezetése
Kérdés: Több fenntartóváltás következtében az utolsó esetben a vagyonkezelés megszűnésekor nem történt meg a tárgyi eszközök (ingatlanok) kivezetése. Mivel soha nem volt a társaság tulajdonosa, csak vagyonkezelő, addig jogosan volt nyilvántartva, illetve az értékcsökkenés elszámolva. Mivel nem saját tulajdon nem lehet a könyvekben, hogyan lehet kivezetni? Kinek az engedélye szükséges ehhez?
4. cikk / 16 Számviteli változások 2017-től
Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
5. cikk / 16 Költségátalány elszámolásáról
Kérdés: A költségátalányról már több véleményt olvastam. Örömmel venném, ha össze lehetne foglalni, hogy azt kinek, mikor kell könyvelnie, előírnia, ennek mi a bizonylata, az adóalapra hatással lehet-e? Ha nem állítanak ki róla bizonylatot, bizonylat hiányában kell-e akár a vevőnek, akár a jogosultnak könyvelnie, adóalapot módosítania?
6. cikk / 16 Tagi kölcsön tőketartalékba helyezése
Kérdés: A devizában fennálló tagi kölcsönt a társaság szeretné a tőketartalékba helyezni úgy, hogy egy időben a jegyzett tőkét is megemeli forintösszeg befizetésével. A tőketartalékba helyezés a devizaösszeg meghatározásával a határozathozatal napján történik. Ekkor át kell értékelni a devizás kötelezettséget?
7. cikk / 16 Evahiány a társasági adó hatálya alatt
Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt.-t számlaadás elmulasztása miatt megbírságolt az adóhatóság, emiatt visszakerült a társasági adó hatálya alá. Megállapítottak jelentős összegű evahiányt is. A határozat már a társasági adós időszakban készült el. Hova kell könyvelni a megállapított evahiányt, hogy szerepeljen a mérlegben, figyelembe véve, hogy a bevételi nyilvántartás időszakában nem kellett mérleget készíteni?
8. cikk / 16 Önellenőrzés áfahiány miatt
Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?
9. cikk / 16 Adóhiányra, adóbírságra tartalék képzése?
Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés során az elsőfokú határozat már megszületett, jelentős összegű megállapításokkal: adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék. Nagy valószínűséggel a másodfokú határozat fenn fogja tartani az elsőfokú határozat megállapítását. Ebben az esetben a társaság mindenképpen bíróság elé kívánja vinni az ügyet. Felmerült a tartalékképzés lehetősége (kötelezettség). Kérdés, hogy ezt mikor kell megtenni? És milyen formában?
10. cikk / 16 Mérleg-fordulónapi értékelés év közben
Kérdés: Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?
