Közös költség bizonylata

Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásának, az Szt. 166. §-ának is megfelelő bizonylata, amely bizonylat alapján az éves közös költség összegét a kettős könyvvitelt vezető társasháznak egyéb bevételként, a tulajdonosoknak, a társasház tagjainak egyéb ráfordításként könyvelnie kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: A közüzemi díjak továbbszámlázása mikor minősíthető közvetített szolgáltatásnak? A változatlan formában történő értékesítés hogyan értelmezhető, például bérbeadás esetén, ha a közüzemi szolgáltató az összes közüzemi díjat a bérbeadó részére számlázta?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a bérlők felé továbbszámláztak. A fennmaradó rész igénybe vett szolgáltatás költsége, és az 5. számlaosztályban könyvelendő.]Itt meg kell jegyezni, a számviteli elszámolásokban a víz-, a gáz-, az áramfogyasztás díját anyagköltségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Energiaadó, rendszerhasználati díj elszámolása

Kérdés: Termelőtevékenységet folytató vállalkozás főként a gépek működtetéséhez igénybe vett villamos­energia-szolgáltatás számlájában szereplő energiaadó, rendszerhasználati díjak és támogatás címén kiszámlázott "pénzeszközök", és az üzemcsarnok, valamint az irodák fűtéséhez igénybe vett gázszolgáltatási számlában szereplő biztonsági készletezési díj és az energiaadó helyes könyvviteli elszámolását kéri.
Részlet a válaszából: […] Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 3. §-a meghatározza, hogy kinek kell energiaadót fizetnie, a 4. § az adó alapját, az 5. § az adófizetési kötelezettséget. Az energia-végfelhasználók jellemzően nem tartoznak az energiaadó adóalanyai közé. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Csatornahasználati díj

Kérdés: Hogyan szabályos 2012. évben a vízdíjszámlában szereplő csatornadíj könyvelése? Anyagköltség vagy igénybe vett szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...a vízdíjhoz kapcsolódóan a kötelezően felszámított díjakat, tételeket, akkor a fogyasztónak kell az egyes tételeket a megfelelő főkönyvi számlához hozzárendelnie, és anyagköltségként könyvelnie a vízdíjat és kapcsolódóan felszámított díjakat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Közös költség elszámolása

Kérdés: A közös költségeket év közben a költségvetési terv alapján fizeti a társaság. A következő év május 31-ig a közgyűlés az elszámolás alapján elfogadja a tényleges közös költséget. A tulajdonosokat terhelő részt nem csak a tulajdoni hányad alapján határozzák meg, mivel egyes költségeket más-más arányban viselnek. A társaság mint tulajdonos a terv szerint fizetett közös költséget számolja el, vagy a társasháznak ki kell mutatnia az őt terhelő közös költséget részenként?
Részlet a válaszából: […] ...által adott elszámolásnak nem kell feltétlenül részleteznie azt, elegendő egy összegben tulajdonosonként megadni, a társaságnál a könyvelés bizonylata a taggyűlés által elfogadott elszámolás, abból a tulajdonosra jutó összeget kell könyvelni költségként az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Vevők vagy aktív időbeli elhatárolás

Kérdés: Az Szt. 32. §-a szerint aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni az olyan járó árbevételt, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ez praktikusan azt jelenti, ha 2005 januárjában bocsátjuk ki a 2004. decemberben szállított áru, végzett szolgáltatás számláját, akkor a vevő helyett az aktív időbeli elhatárolásokra könyvelünk? Ennek analógiájára a szállítónál is a szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokra?
Részlet a válaszából: […] ...kiállított,elküldött számla alapján a teljesítés időszakában kell árbevételkéntelszámolni, és természetesen a vevőkkel szemben kell könyvelni, még akkor is,ha a számlát csak az üzleti évet követő évben bocsátják ki. (A teljesítésidőpontja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.