Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...– a bevételszerzés időpontjában érvényes – az MNB hivatalos euróárfolyamán kell forintban meghatározni.A példában szereplő adatok könyvelése forintban, a bevételszerzés időpontja 2021. május 4., az euró az MNB hivatalos devizaárfolyamán 360 Ft/euró:-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...is) – a bevételszerzés időpontjában érvényes – MNB hivatalos euróárfolyamán kell forintban meghatározni.A példában szereplő adatok könyvelése forintban, a bevételszerzés időpontja 2020. május 4., az euró MNB hivatalos devizaárfolyama 360 Ft/euró:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű egyéb kifizetések között elszámolni a 471. számlával szemben (T 559 – K 471, 500 E Ft). A 471. számlával szemben kell könyvelni a biztosítási díj átutalását (T 471 – K 384), a személyi jövedelemadó, a járulékok bevallását (T 471 – K 462, 463-1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Nyugdíjas ügyvezető munkaviszonyban – járulékfizetés

Kérdés: Könyvelőtevékenységet végző kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője, aki saját jogú nyugdíjas, a tevékenységét a 2019-es évtől munkaviszony keretében végzi, a munkaszerződésben irodavezetői, könyvelői és ügyvezetői tevékenység van meghatározva. A munkaviszonyra, ill. a saját jogú nyugdíjra tekintettel felmerül-e a 7500 Ft-os egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak, ennek megfelelően mentesül a 10 százalékos nyugdíjjárulék, valamint a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Külföldi napidíj könyvelése

Kérdés: Külföldi napidíj könyvelése a valutapénztárban, és feladása a munkabér számfejtése után.
Részlet a válaszából: […] ...és az előleg kimutatására használt devizaárfolyamon számított értékek különbözetét árfolyam-különbözetként kell kimutatni.Könyvelés:T 3611 – K 389 – a valutapénztárból külföldi napidíj előlegeként kiadott valuta forintértéke az előlegkiadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...a 13 százalékát.]Az előbbiek alapján a kérdésben leírt gondolatmenettel egyet lehet érteni. Kérdés azonban az, hogyan kell (lehet) ezt a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni?Ha a bruttó bér 300 ezer forint, annak a 7 százaléka 21 ezer forint. Ez valójában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Beltag munkaviszonyban

Kérdés: A bt. vezető beltagja tulajdonos és társasági szerződés szerint munkavégzésre kötelezett, a másik beltag munkavégzésre nem kötelezett. Vezető beltag lehet-e munkaviszonyban? Ha igen, elég-e taggyűlési jegyzőkönyvben rögzíteni, hogy feladatát munkaviszonyban látja el?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. alapján a bt. vezető tisztségviselője ügyvezetőnek minősül, az ügyvezetést a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.A bt. ügyvezetésre jogosult beltagja csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Családi kedvezmény könyvelése

Kérdés: Hogyan könyvelem a családi kedvezmény adókból igénybe vett összegét?
Részlet a válaszából: […] ...kell könyvelni! A családi kedvezmény az összevont adóalapot (járulékalapot) csökkenti, és így a csökkentett adóalap (járulékalap) számításba vétele mellett kevesebb lesz a levonandó személyi jövedelemadó (a fizetendő természetbeni és pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Őstermelőnél az egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: Őstermelőnél könyvelhető-e költségként az egészségügyi hozzájárulás?
Részlet a válaszából: […] ...nem számolható el költségként. A mezőgazdasági őstermelőt kivételként nem említi a törvény, így esetében sem számolható el, könyvelhető költségként a fizetett egészségbiztosítási járulék és nyugdíj-biztosítási járulék. Megjegyezzük, hogy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Szellemi termék hasznosítása

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. rendelkezésére a know-how-t, akkor neki ebből bevétele nem származott, tehát őt adófizetési kötelezettség nem terheli.A kft. könyveibe a fentiek szerint felvett szellemi termék hasznosításának egyik formája az értékesítés, a másik pedig a know-how...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
1
2
3