9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Éves bérlet – kilépett a munkavállaló
Kérdés: A munkavállaló részére 2011. január hónapban éves BKV-bérletet biztosított a munkáltató. A munkavállaló március végén kilépett. A cafeteriaszabályzat alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, a munkavállaló az éves cafeteriakeret időarányos részére jogosult. Amennyiben a munkavállaló az időarányos összeget meghaladóan vett igénybe cafeteriaelemet, az időarányos részen felüli összeget pénzben vissza kell térítenie. A visszatérítés milyen bizonylat alapján történjen, és hogyan kell elszámolni? Az éves BKV-bérlet után január hónapra bevallott és megfizetett személyi jövedelemadónak a visszatérítésre jutó arányos részét önellenőrzéssel visszaigényelheti-e a társaság?
2. cikk / 9 Rendezvényszervezés megrendelésre
Kérdés: Egy rendezvényszervező vállalkozás önkormányzatok, ill. művelődési intézmények megrendelésére szervez gyermek-diák-ifjúsági korosztály számára szabadidős, kulturális, ismeretterjesztő rendezvényeket, vetélkedőket. A vetélkedősorozatok résztvevőit, egyéneket és csapatokat 5000 Ft/fő értéket meg nem haladó mértékű díjazásban részesítik, amelyet általában könyv vagy könyvutalvány formájában kapnak meg a résztvevők. A vállalkozás ezeket és a rendezvények lebonyolításához kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat, anyagokat a saját nevében szerzi be, és a saját költségei között mutatja ki. A vállalkozás a rendezvény teljes körű megszervezését, lebonyolítását számlázza le a megrendelő felé, annak tételes kibontása nélkül. A részletes feladatok szerződésben kerülnek rögzítésre. Minek minősül ebben az esetben a vetélkedő, illetve a résztvevők díjazása, vannak-e adó- és közterhei és azok kit terhelnek? Hogyan kell szabályosan könyvelnie, adóznia, járulékolnia, bizonylatolnia a vállalkozásnak ebben az esetben?
3. cikk / 9 Étkezési költségtérítés elszámolása
Kérdés: Társaságunk a telephelyén biztosítja az étkezési lehetőséget, amelyet egy külső cég szállít. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a beérkező számla áfatartalmát teljes egészében visszaigényeljük, belső számlában kiszámlázzuk egy tételben a levont, illetve külön sorban az adómentes részt? Kötelező-e az egyének térítését leszámlázni? Ha nem, akkor az egyének térítését számlázatlan költségtérítésként könyvelnénk. Helyes-e az összevont számlázás? A fenti rendszert a helyi bérletekre is kérem értelmezni!
4. cikk / 9 Cégtelefon használata VI.
Kérdés: Szeptember 1-jétől a telefon magáncélú használata természetbeni juttatásnak minősül, amit tételes elkülönítéssel vagy a 20 százalékos vélelmezéssel lehet meghatározni. A természetbeni juttatásnak minősülő magánhasználat értéke a telefonköltségek, vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelendő?
5. cikk / 9 Dolgozó mobiltelefon-vásárlásának elszámolása
Kérdés: Egy dolgozó (akit üzletkötőként alkalmaz a cég) vásárol egy mobiltelefont 12 hónapos részletre. A készülékre az előleget a dolgozó fizette meg. A munkáltató viszont a mobiltelefon-szolgáltatóval egy adott díjcsomagra előfizetői szerződést köt arra az előfizetői számra, melyet a dolgozó által megvásárolt készülékhez adott ki a szolgáltató. Így a szolgáltató a törlesztőrészletet is a munkáltatónak számlázza ki, melyet az megfizet, majd a dolgozóval befizetteti a pénztárba. Megfelel-e ez a megoldás az adózási, számviteli szempontoknak? A cég az előfizetési díj összegét elszámolhatja-e költségként? Esetleg ez az összeg természetbeni juttatás? Mi lesz a sorsa a készüléknek, az előfizetői díjnak, ha a dolgozó kilép? Hogy lehet ezt az egészet bizonylatolni, és melyek a helyes könyvelési lépések?
6. cikk / 9 Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással
Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
7. cikk / 9 Menetjegytérítés elszámolása
Kérdés: A vállalkozás a dolgozóknak bérletet vásárol, anyagjellegű egyéb költségként számolja el, az áfát nem igényli vissza. A dolgozó által térített összeget nem számlázza, arról bevételi pénztárbizonylatot állít ki, és csökkenti a költségként elszámolt összeget megtérülésként. Helyesen járunk el?
8. cikk / 9 Személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma
Kérdés: Kérdésünk a Számviteli Levelek 39. számában közzétett 778. válaszhoz kapcsolódik. Ott azt írják, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni az szja-val együtt. Egy másik szakkönyvben ezt az igénybe vett szolgáltatások közé sorolják. Melyik a helyes? A könyvvizsgáló cég szerint a természetbeni juttatások szja-ja, fogyasztási adója az egyéb bérjárulékok közé tartozik. A cégautóadót, amit a munkavállalókkal megtéríttettek, az egyéb ráfordításokra, a meg nem fizetett részt pedig az egyéb bérjárulékokra könyveltette át. Összhangban van-e ez az Szt. előírásaival?
9. cikk / 9 Jóléti és kulturális költségek elszámolása
Kérdés: 2001-től a személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma kibővült, többek között a jóléti és kulturális költségekkel is. Szövetkezetünk saját üdülőt üzemeltet, annak költségei hogyan számolandók el a személyi jellegű egyéb kifizetések között?