Kistehergépkocsi munkába járáshoz

Kérdés: Egy kft. 2 fő munkavállalója részére egy kistehergépkocsit biztosít kizárólag munkába járáshoz, Pápa-Veszprém útvonalon. A tankoláshoz tankolókártyát ad a kft., amit a kft. többi gépkocsijának tankolási számlájával együtt küld meg a Mol a kft. részére. Ezenkívül még lesznek egyéb költségszámlák a gépkocsival kapcsolatban. Milyen közterhei vannak ennek a "juttatásnak" mind a dolgozó, mind a cég részéről, és milyen könyvelési tételek kapcsolódnak hozzá? A kft. kivaalany.
Részlet a válaszából: […] Ha a jármű megfelel az Szja-tv. 3. § 45. pontjában megfogalmazott személygépkocsinak, akkor a kft.-nek cégautóadót kell fizetni a magáncélú használatra tekintettel. Ez esetben a Tao-tv. 3. számú melléklet B) fejezet 6. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Külföldi kiküldetés (szállás, étkezés) könyvelése

Kérdés: Társaságunk néhány kollégája külföldi kiküldetésre utazott. Forintos bankkártyával fizették a kinti (csehországi) étkezésüket, tankolást, szállást. Bankkivonaton szerepel a forintösszeg, valamint a cseh korona és euró összege is. Az étkezés és a szállás könyvelhető reprezentációnak? Könyvelhető-e a bankcsomag rögzítésekor, vagy külön kell minden nyugtát könyvelni, és úgy kiegyenlíteni a bankcsomag könyvelésekor?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésére a válasz a következő. A társaság dolgozóinak a külföldi kiküldetés alkalmával biztosított étkezés reprezentációs juttatásnak tekinthető, amely az Szja-tv. 70. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Le nem vonható áfa könyvelése

Kérdés: Adóköteles tevékenységet végző cégnél a le nem vonható áfát mikor kell 86-os egyéb ráfordításként és mikor kell költségként elszámolni? Pl. a telefon 30% le nem vonható áfarész, személygépkocsi-bérlés 50%-os le nem vonható áfa, jóléti eszközök (mikró) le nem vonható áfa?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-ának (3) bekezdése szerint: a bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított áfa, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint megosz­tott előzetesen felszámított áfa le nem vonható há­nyada.A számvitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Feltételesen vissza nem térítendő támogatás

Kérdés: A vállalkozás a GINOP-pályázat keretében nyert feltételesen vissza nem térítendő támogatást. A fejlesztési és anyagbeszerzési támogatás összetétele 10,7 M Ft tárgyieszköz-beszerzést és 1 M Ft anyagköltséget tartalmazott, amely a pályázatban szereplő eszközérték 70%-a volt. A vállalkozás 2020-ban 11,7 M Ft támogatási előleget kapott, amely a megítélt támogatás 100%-a volt. A fejlesztéshez kapcsolódóan a vállalkozás 2020-ban 16 M Ft tárgyi eszközt vásárolt, és 2021-ben 2 M Ft anyagbeszerzést valósított meg, ezzel a pályázatban szereplő beszerzéseket befejezte. 2021-ben, az első eredménymérés alkalmával a támogatás 30%-a jóváhagyásra került, 3,45 M Ft értékben. 2021-ben a tárgyi eszközök nyitó értéke 15,7 M Ft volt, az elszámolt értékcsökkenés 1,7 M Ft, a 2021-ben beszerzett anyagok teljes mértékben felhasználásra kerültek az év során. Hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez, anyagbeszerzéshez kapott támogatást 2021-ben? Hogyan kell értelmezni a pályázatban szereplő anyagköltségek támogatását és számviteli elszámolását a követő – várhatóan a pályázati célok teljesítését elfogadó – eredménymérések alkalmával? Kérem, szíveskedjenek az alábbi kérdéseket megválaszolni az Szt. 2021-re vonatkozó szabályai szerint arra az esetre, ha a vállalkozás nem alkalmazza a 2022-től hatályos 33. § (7) bekezdését, és arra az esetre is, ha a 33. § (7) bekezdését a 177. § (84) bekezdése alapján alkalmazza már 2021-ben!
Részlet a válaszából: […] ...kapott támogatások közé a 9634. számlára, a fennmaradó részét a fejlesztési célra kapott támogatások közé a 9646. számlára.Könyvelési tételek:-a kapott támogatási előleg: T 384 – K 4794 [11,7 M Ft],-az anyagbeszerzésre jóváhagyott támogatás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Adásvételi szerződés esetében részteljesítés

Kérdés: Egy építőipari fő tevékenységgel rendelkező kft. lakóingatlanok építéséhez telket vásárolt a saját nevében. Egy telken kettő lakás épül saját generálkivitelezésben. Adásvételi szerződést kötött az egyik lakásra egy magánszeméllyel, aki vételárelőleget fizetett a társaságnak. Az előleg összegéről a cég számlát állított ki 5%-os áfa alkalmazásával. Az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy egy-egy munkafázis befejezésével részszámlát állít ki a társaság a vevő részére. Banki kölcsönt vett fel a vevő, és a bank kikötése, hogy akkor fizet a vevőnek, ha a számla értéke 5%-os áfatartalommal bír (mint tudjuk, a telek értékesítése 27%-os áfakulccsal adózik!). A telek és az építési anyagok beruházásként szerepelnek a könyvelésben, a vevő felé kiszámlázott összegek pedig az értékesítés bevételeként. Mikor lehet a beruházást aktiválni, majd kivezetni az eszközök közül? Vagy eleve rossz a könyvelés, mert árukészletet kellett volna könyvelni? Erre a számomra bonyolult kérdésre szeretnék választ kapni.
Részlet a válaszából: […] Nem bonyolult a kérdés, ha a Ptk. és a számviteli törvény előírásai szerint járnak el.Az adásvételi szerződés általános szabályait a Ptk. hatodik könyvének XXXII. Fejezete tartalmazza. A 6:215. § (1) bekezdése alapján adásvételi szerződés alapján az eladó dolog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Negatív összeg a számlán

Kérdés: Új energiaszolgáltatóhoz került át a cégünk 2022 januárjától. A számlában szerepel egy ilyen tétel: "KAT és Prémium" adóalapon kívüli tétel, negatív összeggel. Ennek a könyvelésében kérem a segítségüket: költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás, az egyéb bevételek között, helyes ennek a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem!A számlán a kérdésben feltüntetett adóalapon kívüli tételt nem lehet támogatásnak tekinteni, azt nem lehet másnak tekinteni, mint egy sajátos módon adott engedményt. Ha a szolgáltató támogatást adna, akkor azt nem a számlán kellene feltüntetnie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Lakóingatlanok építésének elszámolásai

Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...termelést készletre kell venni, és ha az ikerház (és nem a lakás) elkészült, át kell vezetni a késztermékek közé. A kérdésben leírt könyvelés elfogadható.A lakások értékesítését is számlázni kell az áfa felszámításával (a kapcsolódóan előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Térítés nélküli átvétel egyházi iskolánál

Kérdés: Az egyházi iskola kapott egy számlát egy nonprofit kft.-től a tankönyvekről. A számlán az szerepel, hogy "állami forrásból finanszírozott, pénzügyi teljesítést nem igényel". Ebben az esetben a tankönyvszámla értékét hogyan kell könyvelni az iskola könyvelésében, ha térítés nélküli átvétel? Aszámla értéke tartalmazza az állami forrásból finanszírozott pedagógusi példányok értékét is. A tanulók tandíjat, térítési díjat nem fizetnek.
Részlet a válaszából: […] Az egyházi jogi személyek is a számviteli törvény hatálya alá tartoznak. Beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségük sajátosságait a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet szabályozza.A Korm. rendelet szerint az egyházi jogi személy könyvvezetési kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Bevallás ellenőrzése megsemmisült könyvelési anyag esetén

Kérdés: Egy vállalkozás (szállodai szolgáltatás) adott évi könyvelési anyaga megsemmisült. Eredeti állapotában kizárólag a számlatömbben maradó tőpéldányok állnak rendelkezésre. A pénztárgépszalagok, a készpénzes kéziszámlák (a tőpéldányok kivételével), valamint a készpénzes, átutalásos költségszámlák megsemmisültek. A könyvelőprogramból előállított főkönyvi karton és főkönyvi kivonat rendelkezésre áll. A hiányzó bizonylatok pótlása nem történt meg. Kizárólag a főkönyvi kivonat alapján elfogadható-e az iparűzési adó alapjának, az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek összegének a megállapítása (a főkönyv és a bevallás adatai nem egyeznek)? Véleményünk szerint ez esetben a bizonylatmegőrzés szabályainak megsértése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatait (tipikusan a számlákat), azok hitelességét is. A konkrét esetben a bizonylatok nagy része megsemmisült, ugyanakkor a könyvelési adatok, főkönyvi kivonatok rendelkezésre állnak. Ilyen körülmények között azt kell mérlegelni, hogy a könyvelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztató által fizetett nyugdíjjárulék is személyi jellegű egyéb kifizetés.Számlaösszefüggések:A kifizetett felszolgálói díj könyvelése, belső bizonylat alapján: T 559 – K 381;– a kifizetett felszolgálói díjat terhelő nyugdíjjárulék elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.
1
2
3
8