Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...fordítanak a vagyoni betét növelésére, illetve mekkora összeget helyeznek a tőketartalékba.)A tagi kölcsönnel történő tőkeemelés könyvelése:A tagi kölcsönt a tagok és a bt. között létrejött kölcsönszerződés támasztja alá, amelyből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

MRP-nek átadott vagyon

Kérdés:

A zrt. az MRP Alapszabálya szerint 100.000 Ft pénzbeli alapítói vagyoni hozzájárulást köteles fizetni az MRP részére, illetve köteles még átadni 5000 db 1000 Ft/db névértékű törzsrészvényt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Hogyan kell könyvelni? A zrt. részesedést szerez-e az MRP-ben, és ha igen, milyen értékben?

Részlet a válaszából: […] ...a zrt. tulajdonolja az MRP-t, hanem éppen fordítva (az MRP szerez részesedést a zrt.-ben). Így is helytálló a részesedés növekedésének könyvelése a zrt.-ben?A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk!Köszönjük szépen az észrevételt!A rövid válasz a könyvelésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Túlszámlázás, fiktív számlák

Kérdés: 2017-ben rendőrségi eljárás keretében műszaki értékbecslő megállapította, hogy a társaságnál jelentős összegű túlszámlázás történt, sőt fiktív számlákat is befogadott, amelyek értékével az egyik épület bekerülési értékét növelte. A számlák egy részének értékét már 2016-ban aktiválta, a többi része a beruházási számlán van. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a számlázott, de el nem végzett munka értéke? Milyen időponttal kell az önellenőrzést elvégezni? Önellenőrzés során követelésként kimutathatjuk-e a túlszámlázott összeget?
Részlet a válaszából: […] ...eszköz bekerülési értékét, függetlenül attól, hogy a számlákat mikor könyvelték, az el nem végzett munkákat tartalmazó számlák könyvelésével nem lehet valós értéket előállítani.Valójában a kérdésben leírtak egyértelmű rendezéséhez az kellene, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] A kérdés jó néhány alapvető ismeret hiányára, a törvények közötti kapcsolatok, összefüggések nem kellő megalapozottságára utal.Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 20. §-ának (1) bekezdése alapján az egyéni cég az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Tagi kölcsön tőketartalékba helyezése

Kérdés: A devizában fennálló tagi kölcsönt a társaság szeretné a tőketartalékba helyezni úgy, hogy egy időben a jegyzett tőkét is megemeli forintösszeg befizetésével. A tőketartalékba helyezés a devizaösszeg meghatározásával a határozathozatal napján történik. Ekkor át kell értékelni a devizás kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...tőkébe, a tőketartalékba helyezéssel, a tulajdonossal szembeni kötelezettség megszüntetésével kapcsolatos számviteli követelményeket, könyvelési tételeket a Számviteli Levelek 168. számában a 3519. kérdésre adott válasz részletezi.A devizában fennálló tagi kölcsönt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Utólag megállapított túlszámlázás

Kérdés: Egyik ügyfelemnél 2006 végén derült ki, hogy az ügyvezető 2005-2006. év vonatkozásában fiktív számlákat fogadott be, illetve a számlák számos esetben túlszámlázást tartalmaztak. A számlák az épületek bekerülési értékét növelték, felújításhoz kapcsolódtak, és minden esetben kifizetésre kerültek. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult, a túlszámlázás értékét műszaki értékbecslő állapította meg. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a kiszámlázott, de el nem végzett munka? Mi a teendő azokkal a számlákkal, amelyek már 2005-ben aktiválásra kerültek? Milyen időpontra kell elvégezni az önellenőrzést? Helyes-e, ha a túlszámlázott összeget a követelések közé vezetjük át a bírósági eljárás végéig? Ha követelés lesz, értékvesztést el kell-e számolni?
Részlet a válaszából: […] ...hogya kérdésben leírtak előfordulnak. A fiktív számla, illetve az el nem végzettmunkákat tartalmazó számla könyvelésével azonban nem lehet valódi értéketelőállítani. Ebből már következik, hogy az el nem végzett munkák számlázottértéke nem növelheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Bírósági ítélettel megítélt követelés könyvelése

Kérdés: Bírósági ítélettel pert nyertünk. Mi a teendőnk, ha a megítélt összegről korábban nem készült számla, mert nem ismerték el a teljesítést? Az Szt. szerint csak akkor kell kimutatni követelésként, ha azt pénzügyileg is rendezték. Áfát is csak akkor kell fizetni? Számlát is csak akkor állítsunk ki, ha már megtérült?
Részlet a válaszából: […] ...nappal (és nem a pénzügyi rendezéskor!) -számlázni és könyvelni kell.A jogerőre emelkedett követelés megítélt összegének akönyvelése, jellegének megfelelően– a számla kibocsátójánál árbevételként (mert még nem voltszámlázás), az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...tőke változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. (könyvelési tétel: T 413 – K 411).A kft. tulajdonosánál az üzletrész értékének növekedését is csak akkor szabad könyvelni, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...bejegyzéséről szóló cégbírósági határozat kézhezvételekor állományba veszi a befektetés növekedését a T 171 – K 9891 könyvelési tétellel. A társaságiadó-bevallásba pedig adóalap-csökkentésként kell a tulajdonosnál a tőkeemelés összegét beállítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.