Támogatásból ázsiós tőkeemelés külföldi cégben

Kérdés: Könyvelt cégünk magyarországi székhelyű kft., amelyet egy külföldi házaspár tulajdonol. Ugyanennek a házaspárnak a saját hazájában is van egy kft. formátumú vállalkozása. A magyar cég 2021-ben CED 20C pályázaton indult, amelynek keretében el is nyert vissza nem térítendő támogatást részben a saját, részben a külföldi cég eszközeire. A saját eszköz beszerzésének könyvelésével nincs problémánk, ott a kapott támogatást elhatároltuk, és a beszerzett eszközök értékcsökkenésének meghatározott része feloldásával rendezzük. A külföldi céggel van probléma. A pályázat kiírása szerint az ottani eszközbeszerzés úgy is támogatható, hogy a magyarországi cég ázsiós tőkeemelést hajt végre a külföldi cégben. Ez megtörtént, megkaptuk a taggyűlési határozatot és az ottani cégbírósági bejegyzést. Az ázsiós tőkeemelési részre jutó támogatás összegével mit kell kezdenünk? Ez marad egyéb bevételként, és adózik, vagy itt is figyelembe vehetünk bizonyos bevételcsökkentő vagy költségnövelő tételeket?
Részlet a válaszából: […] A válasz abból adódik, hogy a magyar cég a külföldi cégben ázsiós tőkeemelést hajtott végre, azaz tulajdoni hányadot, részesedést szerzett. Ezt a részesedésszerzést mint "eszközbeszerzést" az 1. számlaosztályban, az ázsiós tőkeemelés összegében az átadott eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Minek minősül az árfolyamnyereség alapítványnál?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:378. §-a alapján az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Így egyértelmű, hogy az alapító által meghatározott tartós cél érdekében végzett tevékenység a cél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Anyavállalattól átvállalt tartozás

Kérdés: Társaságunk privatizációjához a többségi tulajdonos anyavállalat, valamint a kisebbségi tulajdonos jelentős összegű hitelt vett fel. A hitelt finanszírozó bankkal és az anyavállalattal egyeztetetten társaságunk – szerződésben rögzítetten – az anyavállalat kötelezettségének egy részét tervezi átvállalni minden ellenszolgáltatás nélkül. A társaságunk által átvállalt hiteltartozás kamatát jogosult-e az anyavállalat kamatráfordításként elszámolni? Az anyavállalatnál az átvállalt tartozás rendkívüli bevételként elszámolt összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető-e? A levelünkben leírt könyvviteli elszámolás helyes-e?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben helyette azt azanyavállalat fizeti meg, az átvállalt kötelezettség szabályai szerint kell akamatráfordítást elszámolni (könyvelési tétel: T8722 – K 988), amelyetidőbelileg nem lehet elhatárolni. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontjaalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni (T 362 – K 9634 és T 384 – K 363);= a mérleg fordulónapjáig igényelték a támogatást, egyéb bevételként a T 362 – K 9634 könyvelési tétellel, vagy a mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között igényelték a támogatást, ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.