6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Osztalék 2017-ben közbenső mérleg alapján
Kérdés: Társaságunk a 100%-os leányvállalatától a 2017. év terhére osztalékot vonna el. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor döntött a tulajdonos osztalékról, amelyet a leányvállalat pénzügyileg rendezett, az anyavállalatnál 2017-ben bevételként elszámolták. Kérdés, hogy 2017-es évközi, könyvvizsgálattal alátámasztott beszámoló alapján van-e lehetőség további osztalékelvonásra, amelyet az anyavállalat bevételként elszámolhat (nem osztalékelőlegként)? Az osztalék forrása a leányvállalat korábbi eredménytartaléka, illetve az évközi beszámolóban kimutatott adózott eredmény.
2. cikk / 6 Leányvállalat jóváhagyott osztalékának könyvelése
Kérdés: A kft.-nek a tulajdonosa 100 százalékban egy másik kft., amely kft. osztalékot hagyott jóvá a korábbi években, és hagy jóvá 2017. 04. 30-án is. A leánycég a jóváhagyás napján könyvel: T 413 – K 479. A tulajdonos cég a mérlegét 2017. 05. 10-én fogadja el, akkor könyveli a jóváhagyott osztalékot: T 368 – K 971. A leánycég utalásakor könyvelés a leánycégnél: T 479 – K 384, a tulajdonos cégnél: T 384 – K 368. Az általunk – jelenleg – átvett könyvelés nyitótételében a 391. számlán szerepel a még meg nem kapott osztalék. Helyes ez így? Aktív időbeli elhatárolásnak vagy egyéb követelésnek minősül?
3. cikk / 6 Jóváhagyott osztalék az anyacég könyveiben
Kérdés: Az anyavállalat 100%-ban tulajdonosa két leánycégnek, amelyeknél 2015-ben osztalékot hagytak jóvá. Az egyik leánycég osztalék-jóváhagyása időben előbb történt, mint az anyacégé, a másik leánycégnél az anyacéggel azonos napon. Az anyacégnél a leánycégek jóváhagyott 2015. évi osztalékát 2015. évre nem könyvelték, az osztalékok teljes összegét 2016-ban átutalták. Mi a helyes könyvelés és beszámolókészítés 2016-ban? Maradhat-e az anyacég könyvelésében a 2016. évi adatok között a fizetett osztalék, vagy 3 oszlopos beszámolót kell készítenie az anyacégnek?
4. cikk / 6 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalékelőleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
5. cikk / 6 Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál
Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
6. cikk / 6 Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél
Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?