1. cikk / 253 Alaptőke-leszállítás szja-vonzata a tulajdonosnál
2. cikk / 253 Tőkekivonáshoz kapcsolódóan a saját tőke rendezése
3. cikk / 253 Az osztalékkövetelés pénzre változott a vagyonkezelőnél
4. cikk / 253 Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése
5. cikk / 253 Jegyzett tőke leszállítása után osztalékkivét
6. cikk / 253 Számviteli szétválasztási szabályzat
a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység.
Ennek a szétválasztási szabályzatnak milyen módon tudunk megfelelni, milyen kötelező elemeket kell, hogy tartalmazzon? Az elkülönítés az általános költségek tekintetében magával hozza az önköltségszámítás módszertanának a módosítását is. Elegendő-e az utókalkuláció során megállapított általános költségfelosztás során eleget tenni a teljes körű szétválasztásnak, a közvetlen költségek azonnali szétválasztása mellett? Miként értelmezzük a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység"-et? A MOHU-val kötött szerződés gyűjtést és szállítást tartalmaz, ezért erre a kettőre különítettük el a könyvelést, mely biztosítja a közvetlen költségek évközi elválasztását. Helyes-e ez a gyakorlat? Ha egy hulladéktörvénnyel érintett tevékenységből nincs árbevétel, annak a költségét át lehet csoportosítani másik tevékenységhez?
7. cikk / 253 Utókalkulációval történő önköltségszámítás
Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése meghatározza, hogy mikor, milyen esetben kötelező a saját előállítású termékek, végzett szolgáltatások közvetlen önköltségét az utókalkuláció módszerével megállapítani. Hogyan kell ezt értelmezni és megvalósítani a szolgáltatások esetében, különös tekintettel arra, hogy a szolgáltatások többsége az üzleti éven belül kezdődik és fejeződik be?
8. cikk / 253 Igénybe vett szolgáltatások részletezése
9. cikk / 253 Negatív előjelű szocho könyvelése
10. cikk / 253 Kormányrendelet szerint jogok és kötelezettségek átadása-átvétele
A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?